Bizonyítás a munkaügyi perek során az új Pp.-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári perrendtartás a korábbi törvényhez képest számtalan eltérő rendelkezést tartalmaz. Az új jogszabály új jogintézményeket vonultat fel, a régiek egy része némileg átalakult formában él tovább vagy kivezették őket. A perbeli bizonyításra vonatkozó szabályozás ugyan nem változott meg teljes mértékben, de ebben a körben is találunk említésre méltó módosításokat, melyek a bizonyítás gyakorlatára kihatással lesznek.


Habár az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) 2018 első napján lépett hatályba, azzal párhuzamosan egy ideig az addigi, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (korábbi Pp.) is alkalmazandó majd. Az új kódex a hatálybalépését követően indult eljárásokban alkalmazandó, míg a 2018. január 1-jét megelőzően benyújtott keresetlevéllel kezdődő perek a korábbi Pp. rendelkezései alapján fejeződnek majd be.

Az új Pp. bizonyítással kapcsolatos egyik leglényegesebb újítása a bizonyítási indítványok megtételéhez kapcsolódik. A jogvita elbírálásához szükséges jelentős tények felsorakoztatása és az állítások alátámasztására szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – továbbra is a peres feleket terheli [új Pp. 4. § (2) bek.]. A felek ezek alapján nem csupán jogosultak, de kötelesek is arra, hogy a per eldöntéséhez szükséges valamennyi bizonyítékot a bíróság elé terjesszék. A korábbi Pp. szerint bizonyítási indítványt a felek – a szándékos késedelmet leszámítva – a másik fél beleegyezésével a per során bármikor jogosultak voltak előterjeszteni [korábbi Pp. 389. § (5) bekezdés]. Ezzel szemben az új törvény jóval szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz a bizonyítási indítványok megtételére vonatkozóan. Ha a felek perfelvételi nyilatkozata nem terjed ki bizonyos lényeges tények bizonyítására, illetve a felek közt vita támad annak kérdésében, hogy az adott tényt kinek kell bizonyítania, a bíróság közrehat abban, hogy a fél hiányos nyilatkozatát kiegészítse, ellenmondó nyilatkozatát kijavítsa, valamint tájékoztatja a feleket a nem elégséges bizonyítás perjogi jogkövetkezményeiről [új Pp 237. § (1) és (2) bek.].

Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy a felek perfelvételi nyilatkozatukban felsorakoztassák az összes, az igazukat alátámasztó lényeges tényt és azok bizonyítékait, hiszen a per későbbi szakaszaiban tett újabb bizonyítási indítvány a perfelvételi nyilatkozat megváltoztatásának minősül. Azt a felet pedig, aki perfelvételi nyilatkozatát annak ellenére változtatja meg, hogy a változtatásnak megfelelő tartalmú perfelvételi nyilatkozat előterjesztésére már a perfelvételi szakaszban vagy a tárgyalás korábbi szakaszaiban is lehetősége lett volna, a bíróság pénzbírsággal sújtja [új Pp. 183. § (5) bek.]. A felek perre való megfelelő felkészülése, a tényállás perindítás előtti kimerítő felderítése és a bizonyítás alapos előkészítése az új Pp. szabályai szerinti tehát kulcsfontosságú. A bizonyítási indítványok pertaktikai késleltetése a jövőben már nem lesz kifizetődő.

Az új szabályozás a bizonyítás körében fokozottabb megfontoltságot és magasabb felkészültséget igényel a peres felek részéről. Ha ugyanis nem járnak el elég körültekintően a bizonyítási indítványok megtétele során, könnyen pénzbírság, vagy egy vesztett per elébe nézhetnek

Dacára annak, hogy az új törvény első ízben kihirdetett szövege tartalmazott egy olyan rendelkezést, mely szerint teljes bizonyító erejű magánokirat tanúzása esetén a tanúk adatait (név és lakcím) is a tanúknak saját kezűleg kellett az iratra felvezetniük, a törvény végül hatályba lépett szövegéből e szabály kikerült. A változtatásnak köszönhetően a tanúk adatainak előzetes feltüntetése, nyomtatása – a korábbi Pp. szerinti eljáráshoz hasonlóan – továbbra sem érinti a teljes bizonyító erejű magánokirat bírósági eljárásban való felhasználhatóságát.

Az új Pp. a bizonyítási teher fordulat helyett, a bizonyítási érdek fogalmat használja. Az erre vonatkozó rendelkezések szerint a perben jelentős tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A bizonyítás sikertelenségének vagy elmaradásának következményeit is az a fél viseli, akinek oldalán a bizonyítási érdek fennáll [új Pp. 265. § (1) bek.]. Az új Pp. vezette be a bizonyítási szükséghelyzet fogalmát is. Az erre vonatkozó szabályok szerint a fél akkor kerül bizonyítási szükséghelyzetbe, ha valószínűsíti, hogy az ő érdekében álló bizonyításhoz szükséges adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, egyben igazolja, hogy az adatok megszerzése iránt minden szükséges intézkedést megtett, vagy a tényállítás bizonyítása a fél számára lehetetlen, de az ellenérdekű féltől elvárható, hogy az állított tények fenn nem állását bizonyítsa, valamint a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg [új Pp. 265. § (2) bek.]. A fentiek alapján bizonyítási szükséghelyzetben van a munkavállaló például a munkáltató által birtokolt béradatokat illetően egy egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos perben, illetve ha a munkáltató a szükséges iratokat valamilyen okból nem adta át a munkavállalónak. Bizonyítási szükséghelyzet esetén a bizonyítandó tényt a bíróság bizonyítás nélkül is valósnak fogadhatja el, ha annak kapcsán kételye nem merül fel [új Pp 265. § (3) bek.], vagy a bizonyíték bemutatására a másik felet kötelezheti.

[htmlbox pp_termekek]

Munkaügyi perek esetében az új Pp. különös bizonyítási szabályokat is alkalmaz. Az ilyen szabályok érvényesülése esetében bizonyításra az egyébként irányadó bizonyítási érdektől függetlenül a munkáltató köteles. A fentiek szerint munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési körében keletkezett okiratok tartalmát, az igényelt juttatásokkal összefüggő számítások helyességét, amennyiben az vitatott, valamint bérvita esetén a juttatás kifizetésének megtörténtét [új Pp. 522. § (1) bek.].

Az új szabályozás tehát a bizonyítás körében fokozottabb megfontoltságot és magasabb felkészültséget igényel a peres felek részéről. Amennyiben a felek nem járnak el elég körültekintően a bizonyítási indítványok megtétele során, könnyen pénzbírság, vagy egy vesztett per elébe nézhetnek.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.