Miféle teremtmények vagyunk?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korszakos jelentőségű mű – állítják a szakemberek Noam Chomsky legújabb könyvéről, mely már magyarul is olvasható.

Korszakos jelentőségű a társadalom- vagy humántudományok világában – hangzott el Chomsky új kötetéről a 2018. április közepén rendezett budapesti könyvbemutatón. Miféle teremtmények vagyunk? (What kind of Creatures Are We?) a címe a 90. életévében járó nyelvész, filozófus és politikai gondolkodó munkájának, amely egy szerteágazó gazdag életmű rövid összefoglalása. Az érdeklődők számára külön öröm, hogy mindössze másfél évvel megjelenése után (Kisantal Tamás fordításában, Bogdanov Edit szerkesztésében) máris eljutott a magyar olvasókhoz.

A legnagyobb hatású nyelvész

Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezetőjének jellemzésével egyetértett Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, a kötet lektora és Kenesei István nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézetének volt igazgatója, akik népes és értő hallgatóság előtt mutatták be a szerzőt, munkásságát és új művét. Nem győzték hangoztatni, hogy a kiadvány egyszerre összegzi Chomsky életművét, és keltheti fel az érdeklődést legfőbb tanainak tanulmányozásához.

Az amerikai nyelvész a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzor emeritusa, a generatív nyelvészet megalapítója. Amellett, hogy a 20. század egyik leghíresebb és legnagyobb hatású nyelvésze, politikafilozófusként, médiaszemélyiségként is jelentős, tevékenysége pedig nagy hatással van mind a nyelvoktatásra, mind a politikai diskurzusok elemzésére, a médiakritikára, de még a mesterséges intelligencia kutatására is.

Hogyan működik az emberi elme? – így is megfogalmazható a könyv címében feltett kérdés.  A szerző a kötetben saját nyelvészeti téziseiből kiindulva igyekszik megválaszolni felvetett kérdéseit. Melyek gondolkodásunk legfőbb összetevői? Mi az, amit megismerhetünk a világban és mi az, ami már meghaladja képességeinket? Mi a közjó, milyen politikai rendszerek szolgálják, és melyek állnak szembe vele? Mielőtt azonban e kérdésekre keresnénk a feleletet, arra kellene tudnunk a választ, vajon mi is a nyelv, mi a célja, mi a nyelv és a gondolkodás közötti kapcsolat – állítja a nyelvtudós.

 

A kreatív képesség

Kenesei István nyelvész előbb Noam Chomsky rendkívüli életpályáját vázolta fel, ezt követően beszélt elméletéről. Kiemelte, hogy véletlenül vált nyelvésszé egy olyan tudományos világban, melyben a tanárai még azt vallották, hogy a nyelv nem más, mint mondatok összessége, s ebből kell egy nyelvésznek kihámoznia, melyek is a nyelvek általános tulajdonságai. Chomsky ellenben úgy gondolkodott, hogy a nyelvet ne mondatok véges halmazának tekintsük, hanem olyasvalaminek, melyből végtelen számú mondat alkotható, s állítsunk fel olyan szabályrendszert, mellyel az új mondatokat létre lehet hozni. Igaz, a nyelv szabályai ebből a szempontból értelmetlen mondatok létrehozására is képesek.

1957-ben a reveláció erejével hatott lerövidített egyetemi jegyzeteinek publikálása Syntactic Structures (Szintaktikai mondattani struktúrák) címmel. E szerint a nyelvet és az emberi gondolkodást – a behaviorizmussal ellentétben – nem lehet inger–válasz reakciókkal megmagyarázni, mert az csak egy autokratikus, fasiszta jellegű társadalomhoz vezethet. A nyelv az ember kreatív képessége, nem mondatok halmaza. Egy „szerv” az ember agyában, mely beépült az agysejtek közé. Egy gyermek olyan mondatokról is tud dönteni, melyeket korábban soha nem hallott. A nyelv, a nyelvi képesség alapvetően egy és ugyanaz, s az ember, mint egységes faj rendelkezik e képességgel. Ez az alapmű – mellyel Chomsky nyelvfilozófiát alkotott –, nagy hatással volt a tudományra, és újfajta kutatófolyamatot indított el – hangsúlyozta Kenesei István.

A nyelv a gondolkodás kerete

Pléh Csaba pszichológus a könyvbemutatón mindehhez hozzáfűzte: a humán- és természettudomány határán lévő új elmélettel újra előtérbe került a kreativitás, s e magyar nyelven most megjelent műből is kiolvasható: az amerikai nyelvész-filozófus őszintén meri vállalni gondolatát, hogy az emberi nyelv nem elsődleges funkciója a kommunikáció. A nyelv inkább a gondolkodás kerete, formája.  Emellett bátran összekapcsolja az embert körülölelő társadalmi viszonyokkal. Az emberi szabadság kulcsa az egyes emberben keresendő, ehhez képest a társadalom másodlagos korlátozó világot ad – elemezte a kötetben foglaltakat a pszichológus, megjegyezve: Chomsky ebben egyetért az erkölcsfilozófia, a jogfilozófia számos szerzőjével. A szerző kitér arra is, mi is lenne a jó társadalom, elképzelhető-e olyan társadalmi szerveződés, amely nem elnyomja az embert, hanem hasznosítja az ember bensőjéből fakadó állandó mozgás igényét, újra való készségét, szándékát, kreativitását. E kreativitás legtisztább példája pedig a nyelv. Egy társadalomnak pedig az lenne az egyik feladata, hogy ennek kibontakoztatására megfelelő kereteket nyújtson.

Ha nem lennének biológiailag adottak az emberi természethez tartozó kreatív lehetőségeink, ha változásképtelen lények lennénk, soha nem tudnánk kiszakadni azokból a körülményekből, amelyekben élünk. E könyv ebből a szempontból is optimista kicsengésű – tette hozzá Pléh Csaba, megjegyezve: a kötetben a szerző közvetlenül nem politizál, s nem is feltétlenül szükséges napi politikai aktualitásokat keresni a benne megfogalmazottakhoz. Ám azokat végiggondolva az olvasó elmerenghet, vajon létezhet-e jobb tárasadalom, mint amit az ember a maga számára megalkotott. Nem konklúziót, inkább inspirációt ad a kötet – állapította meg a lektor.

Chomsky könyve a Kossuth Kiadó társadalomtudományi sorozatának harmadik kötete. Az első Thomas Piketty A tőke a 21. században című munkája volt, a második Thomas B. Atkinson Egyenlőtlenség című műve. Őszre két könyv várható, melyeknek már a címe is izgalmas: Michael Jacobs, Mariana Mazzucato: A kapitalizmus újragondolása, és Steven Levitsky, Daniel Ziblatt: Hogyan halnak meg a demokráciák?

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

---