Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány honlapján közzétették az igazságügyi miniszter rendelettervezetét, amelyben a kamarai jogtanácsosok és jogi előadók által fizetendő kamarai regisztrációs díjról.
A rendelet meghatározza, hogy a jogi előadóknak és a jogtanácsosoknak kamarai regisztrációs díjat kell fizetniük a területi ügyvédi kamarába való felvételi kérelem elbírálásáért.
A jogszabálytervezet a jogtanácsosok számára várhatóan 80.000 Ft-os, a jogi előadók számára pedig 40.000 Ft-os regisztrációs díjat kell majd fizetniük.
A területi kamarák a kérelem beérkezését követően ügyazonosítót állítanak ki, a kérelmezőknek a díjat a területi kamarák honlapján közétett számlaszámra, a megküldött ügyazonosítónak a közlemény rovatban történő megjelölésével 3 munkanapon belül, átutalással kell teljesíteniük.
A területi kamarák által beszedett regisztrációs díjak a saját bevételüket fogják képezni.
A jogszabálytervezet az eljárás során felmerülő eljárási és jogorvoslati költségekre az Illetéktörvény rendelkezéseinek alkalmazását írja elő. A jogszabály alapján a regisztrációs díj akkor sem jár vissza, ha a területi kamara elutasítja a kérelmet.
A rendelet várhatóak 2017. október 1-jén lép hatályba és 2018. július 1. napjáig lesz hatályos.
[htmlbox jogtar_kepzes]Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
