Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tizenhét és fél éves középmértéknél enyhébb fegyházbüntetés kiszabását kérte az ügyészség az Ahmed H. ellen folyó megismételt elsőfokú eljárásban szerdán a Szegedi Törvényszéken.
A szabadságvesztés kiszabása mellett Szanka Ferenc indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat végleges hatállyal utasítsa ki Magyarországról.
A férfit a röszkei határzárnál kitört tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével vádolja az ügyészség.
A Cipruson élő férfit a Szegedi Törvényszék 2016 novemberében bűnösnek találta, és tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta, de ezt a döntést a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú eljárás megismétlésére kötelezte a bíróságot.
A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.
[htmlbox BDT]
A szerdai tárgyaláson módosított vád szerint Ahmed H. a zavargás kezdetétől annak végéig folyamatos résztvevője volt az eseményeknek. A vádlott a kerítésnél tíz- majd ötperces határidőt adott a határ megnyitására, köveket tört, majd azokkal visszament a rendőrsorfal közelébe, ahol többször is – legalább hat alkalommal – köveket dobott az egyenruhások felé.
A vádhatóság szerint Ahmed. H. célja az volt, hogy a rendőri szervek nyissák meg a határt, hogy be tudjon lépni Magyarországra. Ezzel a vádlott elkövette a terrorcselekmény bűntettét, ezt közvetlen bizonyítékok, a többi között kamerafelvételek is alátámasztják.
Az ügyész kifejtette, bár Ahmed H. igyekezett magát békés személyiségnek beállítani, a tőle lefoglalt telefonon több, terrorszervezetekhez köthető felvétel is volt. A ciprusi hatóságok szerint pedig a férfi veszélyes vallási fanatikus. A vádlott az eljárás során folyamatosan ellentmondásokba keveredett, kijelentéseit gyakran objektív bizonyítékok is cáfolták.
A tárgyalást rendkívüli biztonsági intézkedések között tartották, a bíróság folyosóját és a tárgyalótermet is civil ruhás rendőrök felügyelték, a vádlottat lábbilincsben, csuklyát viselő fegyőrök vezették elő, és a komoly biztonsági kockázat miatt a kézbilincsét sem vették le róla.
A tárgyalóteremben volt olyan civil aktivista, aki „Free Ahmed H. now” feliratú kitűzőt viselt.
(MTI)
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
A geopolitikai kihívások miatt az emberek nagyobb része érzi úgy, hogy érdemes elmenni szavazni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
