Az állam nyert Budaörs ellen másodfokon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Másodfokon pert nyert a magyar állam Budaörs ellen, a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, teljes egészében jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán az MTI-vel.


A budaörsi képviselő-testület 2016. június 22-én fogadott el „elvi nyilatkozatot”, amelyben tiltakozott „a várost sújtó 2,3 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás” és „iskolái teljes államosítása miatt”. A testület – amelynek tizennégy tagja közül tíz a Budaörs Fejlődéséért Egyesületet képviseli, egy a Jobbik, három pedig a Fidesz-KDNP színeiben jutott be – akkor a fideszes képviselők távollétében egyhangúlag fogadta el a nyilatkozatot. Akkor úgy tájékoztattak: a 2017-es központi költségvetésben szereplő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás előirányzata 21,3 milliárd forint, amelyből Budaörsre a számításaik szerint – az alkalmazott képlet alapján – 2,3 milliárd forint jut. Ez a város teljes iparűzési adóbevételének a harmadát teszi ki. 

A polgármesteri hivatal tavaly októberben jelentette be, hogy pert indítanak, valamint hazai és európai jogorvoslati fórumokhoz fordulnak a szolidaritási hozzájárulás miatt. 

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék június 23-án hozott, nem jogerős döntése értelmében az államnak vissza kellett volna fizetnie a budaörsi önkormányzat számlájára mintegy 765 millió forint szolidaritási hozzájárulást. A törvényszék álláspontja szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye nem jogellenes, az alkalmazása azonban az volt. Alkotmányossági aggályokat vet fel az olyan szabályozás, amelyben az állam az önkormányzatokat saját bevételeik terhére kötelezi közteherviselésre. Az önkormányzatot illető központi költségvetési támogatásokat meghaladó mértékű szolidaritási hozzájárulás elvonásának pedig nincs jogszabályi alapja – mondta ki a bíróság. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai tájékoztatása szerint a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kimondta: teljes egészében jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével, a szabályozással tehát semmiféle kár nem éri az érintett önkormányzatokat.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Mint írták, az elmúlt években a hazai önkormányzati rendszer feladatellátásának köre és finanszírozási eszközei is átalakultak, az egyértelmű felelősségi viszonyok megteremtése, valamint az oktatás színvonalának további emelése érdekében az állam átvette az iskolák fenntartási, működtetési feladatait. 

A települések közötti szolidaritás jegyében az átlagosnál lényegesen jobb jövedelmi helyzetű és gazdasági teherbíró képességű önkormányzatok a szolidaritási hozzájáruláson keresztül járulnak hozzá ezen közfeladat ellátásához. Budaörs azonban nem értett egyet a szabályozással, így pert indított az állam ellen – idézték fel. 

Hozzátették: a most született bírósági döntés ugyanakkor véglegesen megerősíti, hogy a szolidaritási hozzájárulás fizetésének elve összhangban van az állami és önkormányzati feladatellátás átrendeződésével.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.