Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Egri Törvényszék felújított épületében mutatták be a bírósági szervezetben augusztus végéig országszerte kiépülő távmeghallgatási rendszer működését.
Nyiri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a Közigazgatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) kiemelt elemeként megvalósuló fejlesztés a teljes közigazgatást érinti és 3 milliárd forintba kerül.
Elmondta azt is, hogy a nyár végéig a bírósági szervezetben 72 tárgyalótermet, továbbá a büntetés-végrehajtási épületekben 39 helyiséget szerelnek fel a távmeghallgatáshoz szükséges eszközökkel, amelyek az ügyeket tárgyaló törvényszékektől távol tartózkodó tanúk és vádlottak kihallgatását teszik olcsóbbá, korszerűbbé és gördülékenyebbé. A rendszer első három működőképes végpontja az Egri Törvényszéken épült ki és a csütörtöki sajtóbemutató után pénteken már „élesben” is alkalmazni fogják – tájékoztatott Schmidt Péter, a törvényszék büntető kollégiumának vezetője.
Jelezte: a videó-kommunikációs infrastruktúra (VIKI) elnevezésű rendszer biztosítja, hogy az eljárás résztvevői valós időben, egyidejű kép- és hangtovábbítással kísérjék figyelemmel az eltérő helyszíneken tartózkodó tanú, vagy terhelt kihallgatását. A kiépítés augusztusban záruló első körét követően, előreláthatólag ez év végéig minden magyar bíróságon kialakítanak hasonló végpontokat és belátható időn belül a hang és kép rögzíthetővé tétele is megoldódik – tette hozzá.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
Mindezt az utazási költségek csökkentése és az eljárások felgyorsítása mellett a 2018 július 1-én hatályba lévő új büntetőeljárási törvény előírásai indokolják, illetve teszik szükségessé – jegyezte meg.
A rendszer legfontosabb elemeiről szólva elmondta: a tárgyalóteremben tartózkodók két nagyméretű monitoron követhetik az eseményeket, a bíró pedig egy könnyen kezelhető vezérlőegység és egy dokumentumkamera segítségével vezeti az eljárást. Ezen kívül a bíró előtt egy harmadik monitor is található, melyet csak ő lát, így védett személyek meghallgatását is lehetővé teszi. A rendszer továbbá a kép- és hang technikai torzítására is alkalmas – húzta alá.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
