Darák: aktív és kezdeményező legyen a Kúria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlésben a Kúria elnöke számolt be a legfelsőbb bíróság 2016-os tevékenységéről.


A Kúria 2016-os tevékenységéről szóló beszámolót ismertetve Darák Péter, a Kúria elnöke azt mondta, 2016-ban a korábbi évekhez képest újdonság volt a konzultációs testületek létrehozása. Ezek – a Kúria értékelése szerint – eredményesen járultak hozzá ahhoz, hogy a vitatott jogi kérdések megnyugtatóan rendeződhessenek – tette hozzá.

Elmondta, a Kúria továbbra sem elégedhet meg a hagyományos, törvény által biztosított jogegységesítő aktusok bizonyos időközönkénti kibocsátásával, hanem aktív és kezdeményező szerepet kell vállalnia olyan kötetlen fórumok kialakításában, amelynek keretében megismerhetik az ország különböző pontjain ítélkező bírák problémáit, végső sorban az állampolgárokat foglalkoztató gyakorlati problémákat.

A beszámoló elfogadását kérve Darák Péter kulcskérdésnek nevezte, hogy a Kúria miként járulhat hozzá a jogbiztonsághoz. Ennek érdekében – folytatta – a lett, a litván és a spanyol legfelsőbb bírósággal közösen vizsgálták meg az egyes felsőbb bíróságok működésében mutatkozó sajátosságokat.

Hozzátette: a közös jelentés a Kúria munkaszervezetéből újdonságként emelte ki a gyakornoki programot, a főtanácsadói kart, valamint a joggyakorlat-elemzés eredményeit, az előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló kezdeményezések rendszeres közzétételét, vagy azt, hogy a belső munka kérdéseit folyamatosan frissített szabályzatok rendezik.

Elmondta, a Kúria is – hasonlóan a többi európai felsőbb bírósághoz – objektív, előre meghatározott kritériumok alapján osztja el az ügyeket a bírák között.

Darák Péter a jelentősebb 2016-os joggyakorlat-elemzések közé sorolta az új polgári törvénykönyv rendelkezéseivel összefüggésben a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelősségét, a társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, az előzetes letartóztatás elrendelésének és fenntartásának gyakorlatát, az alaptörvény követelményeinek érvényesülését, illetve a munkaügyi ítélkezés területén az egyenlő bánásmódot és a joggal való visszaélést.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

Megjegyezte, tavaly a Kúria kiemelkedően magas számú, öt jogegységi határozatot hozott és nyolc kollégiumi véleményt alkotott.

A Kúria elnöke fontosnak tartotta, hogy az Országos Bírósági Hivatal egyetértésben 2015-ben hozták létre azt a konzultációs testületet, amely a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos bírói gyakorlat egységesítését tűzte ki célul. Szerinte ez a testület jelentősen hozzájárult a panaszok csökkenéséhez.

Elmondta, hogy befejeződött a főtanácsadói rendszer kiépítése, 14 ifjú jogtudós segíti a Kúria tanácsainak munkáját.

Darák Péter jelentős momentumként beszélt a 2016-os évből az új eljárás kódexek kodifikációjában való részvételről.

Szólt a fontosabb jogegységi döntésekről, a kölcsönszerződések tárgyának és a törlesztőrészleteknek a meghatározásával kapcsolatban hozottról, valamint arról, hogy korszerűbb álláspontot alakítottak ki a végrendeleti tanúk aláírásával kapcsolatban. 

A menekültügyi szabályozás 2016-os változása miatt úgy döntöttek, hogy 2012-es kollégiumi véleményt nem tartják fent, hanem lehetőséget adnak a bírói gyakorlat szabad kialakítására – mondta.

Beszámolt arról, hogy a közigazgatási kollégium hosszú idő után döntött az áfalevonási jogról. Hozzátette: azt is megállapították, nem csak a kisebbséghez, hanem a többséghez tartozó egyének lehetnek gyűlölet motiválta támadások sértettjei.

Az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatban elmondta, az üzletek éjszakai nyitva tartása esetén a helyi önkormányzatok figyelembe vehetik az ottlakók pihenéshez, egészséges környezethez való jogát, valamint hozhatnak helyi zajvédelmi szabályokat, akár alkalmi rendezvényekre is.

Darák Péter a 2017-es szakmai célok között említette az új jogintézmények, például a reintegrációs őrizet és a jegyzői birtokvédelem vizsgálatát.    

Jelezte, végéhez közeledik a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos gyakorlat áttekintése. Fontosnak nevezte, hogy idén fel kell készülniük az új eljárási kódexek alkalmazására.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.