El kell ismerni a külföldön kötött melegházasságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldön kötött azonos neműek közötti házasságokat Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni – mondta ki elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság – írja közleményében a Háttér Társaság. A pert egy Belgiumban élő amerikai-magyar leszbikus pár indította, akik ott kötöttek házasságot, de annak hazai anyakönyvezését a magyar hatóságok megtagadták. Képviseletüket a Háttér Társaság ügyvédje látta el.


Az azonos nemű párok a világ egyre több (jelenleg: 22) országában házasságot köthetnek. Magyarországon ugyan a meleg és leszbikus párok össze nem házasodhatnak, 2009 óta azonban bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek, ami a házassághoz nagyon hasonló családjogi intézmény.

A két jogintézmény hasonlósága ellenére azonban mindezidáig, ha egy azonos nemű pár külföldön házasságot kötött, azt a magyar hatóságok még bejegyzett élettársi kapcsolatként sem ismerték el. Ez pedig azzal a paradox eredménnyel járhat, hogy itthon bejegyzett élettársi kapcsolatot sem köthetnek, mivel ha a külföldi fél személyes joga az azonos neműek házasságát elismeri, akkor házasemberként Magyarországon nem köthet bejegyzett élettársi kapcsolatot.

Egy amerikai-magyar leszbikus pár azonban nem fogadta el a magyar hatóságok diszkriminatív, értelmetlen gyakorlatát, és közigazgatási pert indított a házasságuk hazai anyakönyvezését megtagadó hatósági döntés ellen. 2017. április 25-i – nem jogerős – ítéletében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a párnak adott igazat.

A bíróság érvelése szerint a hatályos jogszabályok tételesen sem kifejezetten megengedő, sem tiltó rendelkezéseket nem tartalmaznak az ilyen helyzetekre, a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet alapján azonban a külföldön azonos neműek között kötött házasságot itthon a tartalmilag legközelebb álló jogintézményként, bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni. Ennek megtagadása sértené az érintettek alapvető jogait, mivel a magyar jog megtagadná a tartós együttélésük jogi elismerését.

“A józan ész győzött a bigottsággal és hatósági szűklátókörűséggel szemben” – kommentálta a döntést a felperesek jogi képviseletét ellátó Háttér Társaság ügyvivője. “A hatóság jogértelmezése számos pár életét megnehezítette. Ha egyszer a magyar jog kimondja a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közel egyenértékűségét, érthetetlen, hogy a hatóságok eddig miért zárkóztak el ettől a megoldástól.”


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.