Ellentmondásokba kerveredett Ahmed H.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többször is ellentmondásba keveredett vallomása során Ahmed H. az ellene a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében folyó, megismételt elsőfokú eljárás hétfői tárgyalási napján a Szegedi Törvényszéken.


A 41 éves férfit a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével vádolja az ügyészség.

A Cipruson élő férfit a törvényszék 2016 novemberében bűnösnek találta, és tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta. Ezt a döntést azonban a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú eljárás megismétlésére kötelezte a bíróságot.

A vádirat szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést próbálta kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.

Kóbor Jenő tanácsvezető bíró hétfőn Ahmed H. mintegy 150 oldalnyi nyomozati vallomását ismertette, és a vádlottat kikérdezve igyekezett feloldani az abban található ellentmondásokat.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A vádlott vallomása szerint akkor, amikor megérkeztek az átkelő szerb oldalához, ő azt hallotta, hogy a határ zárva van, de majd kinyitják. Az volt a célja, hogy a családját minél kevesebb kockázattal továbbvigye. Később a tömeg az kérte, hogy egy angolul értő ember menjen előre. Állítása szerint kétszer beszélt a magyar rendőrökkel, tisztelettel fordult hozzájuk, arra kérte őket, hogy nyissák ki a kaput a háború elől menekülő, békés emberek előtt, akik között gyerekek is vannak.

Azt vallotta, hogy egy afgán férfi vette el tőle a hangosbeszélőt, amellyel a tömeghez szólt. Úgy fogalmazott, mérges volt a kődobálókra, a hétfői tárgyaláson előbb azt mondta, ő maga nem dobált, később azt állította, a vele konfliktusba keveredő afgán férfit dobta meg, aki szidalmazta is.

Egy videofelvételt megtekintve korábban a férfi elismerte, hogy a kerítéstől kicsit távolabb követ tört, a tárgyaláson erre annyit mondott, elképzelhető, hogy így történt, de nem tud erre magyarázatot adni. Majd arról is beszélt, a könnygáz miatt elvesztette az önuralmát, nem tudott tiszta fejjel gondolkodni, köveket kapott föl és a tömeg más tagjaihoz hasonlóan dobált. Újabb kérdésekre azt mondta, nem emlékszik a történtekre.

Arról is ellentmondóan nyilatkozott, hogy értette-e a helyszínen dolgozó rendőrségi tolmács által elmondottakat.

A vádirat szerint a férfi volt azok egyike, akik ultimátumot adtak a magyar hatóságoknak a határ megnyitását követelve. A tárgyaláson azt állította, legfeljebb segítségként, figyelmeztetésképpen mondhatta a rendőröknek, hogy a tömeg le fogja dönteni a kerítést, azt határozattan tagadta, hogy a határ megnyitását követelte volna.

A per szerdán és pénteken a helyszíni felvételek levetítésével folytatódik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.