EU: bajban a lengyel igazságszolgáltatás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lengyel igazságszolgáltatás függetlensége miatt aggódik az Európa Tanács főtitkára és az Európai Parlament elnöke.

Aggodalmát fejezte ki a tervezett lengyel igazságügyi reform miatt kedden Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.

A főtitkár levelet küldött Marek Kuchcinskinek, a lengyel szejm elnökének a legfelsőbb bíróságról szóló, sokat bírált törvénytervezettel kapcsolatban, amelyet az előző héten terjesztettek a parlament alsóháza elé.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A volt norvég kormányfő hangsúlyozta, hogy a legfelsőbb bíróságok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a demokráciákban, illetve súlyos aggodalmának adott hangot a tervezet azon rendelkezése miatt, amely felmentené a törvényszék mindazon tagjait, akiket nem az igazságügyi miniszter választott ki.

Mint írta, aggodalomra adnak okot emellett a bíróságok működéséről szóló, a parlament által már elfogadott, de még elnöki aláírásra váró új lengyel törvények is.

Jagland végül felszólította a szejmet az Európa Tanács alapelveinek fenntartására, és arra, hogy „ne siesse el” a szóban forgó törvénytervezet elfogadását.

Ugyancsak kedden Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke levelet írt Andrzej Duda lengyel államfőnek, amelyben kiemelte: a két elfogadott törvény sértheti az uniós alapszerződésekben foglalt elveket, továbbá gyengíthetik az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, illetve a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

Tajani a legfelsőbb bíróságot érintő tervezet miatt is aggodalmát fejezte ki, és arra kérte a lengyel elnököt, hogy vegye figyelembe a megfogalmazott kételyeket.

Hétfőn határozott fellépést sürgettek a lengyel igazságügyi reform ellen az Európai Parlament legfőbb frakcióinak vezetői, hangsúlyozva, hogy a tét „a demokrácia és a jogállamiság túlélése Lengyelországban”.

Az államfői aláírásra váró egyik törvény megszüntetné a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház lépviselői választanák meg.

(MTI)

---