Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Május 29-én a kormány új törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a NAIH fog a GDPR-ban meghatározott közigazgatási bírságok kiszabása esetén intézkedni, elsősorban az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó figyelmeztetésével.
A szakértők szerint a NAIH várhatóan a nagyvállalatok körében fog élni a bírságolás jogával, de a kkv-k sem mentesülnek a GDPR megfelelés alól, súlyos jogsértés esetén akár ők is birságolhatóak lesznek, ezért nekik is javasolt az új adatvédelmi rendeletben előírtaknak való megfelelés.
„Az előterjesztésben foglaltak és a kapcsolódó kommunikációk arra engednek következtetni, hogy a nagyvállalatok esetében a NAIH nem feltétlenül fogja követni ezt a gyakorlatot, így vélhetően a NAIH a nagyvállalatok körében fog élni a bírságolás jogával. Hangsúlyoznánk, hogy az előterjesztésben foglaltak nem úgy értelmezendők, hogy a kkv-k mentesülnek a GDPR megfelelés alól, ugyanis súlyos jogsértés esetén nem zárható ki a bírság alkalmazása velük szemben sem. Erre figyelemmel javasolt a KKV-nak is megtenni a GDPR megfeleléshez szükséges lépéseket” – mondta el dr. Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere és a Deloitte GDPR csoportjának vezetője.
Példák súlyos esetekre
Zempléni Kinga ügyvéd egyetért ezzel az értelmezéssel: “első, súlyos jogsértés (például nagyszámú fogyasztókat érintő, folyamatos és szándékos adatvédelmi előírások megszegése) esetén minden vállalkozás– kkv-k és multinacionálisok egyaránt – bírságot kockáztathat” – olvasható a közleményében.
Súlyos jogsértésnek minősülhetnek az alábbi, nagy számú magánszemélyt érintő, hosszú időtartamú esetek; ilyenkor a NAIH feltehetően az első alkalommal is bírságot szabhat ki, még kkv-knak is. (A felsorolás nem teljeskörű.)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
