A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Házi őrizetbe helyezett egy „ismert budapesti ügyvédet” a Budai Központi Kerületi Bíróság; az eljárás félmilliárdos visszaélések gyanújával folyik, amelyekért a törvény szerint akár 15 év is kiszabható – közölte a Fővárosi Törvényszék pénteken.
A Központi Nyomozó Főügyészség sikkasztás, 27 rendbeli csalás és haszonszerzés érdekében elkövetett ügyvédi visszaélés miatt folytat eljárást.
Az adatok szerint a gyanúsított 2015 júliusa és 2017 áprilisa között 27 alkalommal különböző összegeket kért kölcsön, de a tartozásait nem fizette vissza, és erre nem is volt reális lehetősége. Egyszer ügyvédként vett át tízmillió forintot megőrzésre, azonban erről letéti szerződést nem készített és a pénzzel határidőben nem tudott elszámolni. A gyanú szerint az ügyvéd 25 sértettől több mint 500 millió forintot szerzett, és csak néhány tízmillió forintot fizetett vissza.
Az ügyészség indítványozta a gyanúsított házi őrizetének elrendelését és nyomkövető alkalmazását szökés és bűnismétlés veszélye miatt. A védő elsődlegesen lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, másodlagosan a nyomkövető eszköz használatának mellőzését és napi 1 óra „kimenőt” kért a gyanúsított orvosi kezeléseire és tárgyalásaira hivatkozva.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
A bíróság megállapította, hogy a gyanúsításban szereplő bűncselekményekért halmazatban akár 15 év is kiszabható. A gyanúsítottnak többszázmilliós tartozása van. A Budapest Környéki Törvényszéken folyik ellene büntetőeljárás, amelynek hatálya alatt újabb bűncselekményeket követett el, ezért megalapozottan feltehető, hogy kényszerintézkedés hiányában újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Továbbá az elkövetés körülményei a gyanúsított jogkövető magatartását „erősen kétségessé teszik”.
A bíróság „az ügyészi indítványhoz +felülről+ kötve van, azaz az indítványozottnál szigorúbb kényszerintézkedést nem rendelhet el, az enyhébb kényszerintézkedés pedig még ennyire sem lenne alkalmas a célok elérésére” – áll a törvényszék közleményében.
A Budai Központi Kerületi Bíróság az ügyészi indítványnak helyt adva csütörtökön harminc napra elrendelte az „ismert budapesti ügyvéd” házi őrizetét és nyomkövetővel történő ellenőrzését. A kerületi bíróság döntése jogerős.
(MTI)
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!