Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy bűnszervezet tagjai, valamint személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó cégek vezetői és strómanok, összesen negyven ember ellen emelt vádat milliárdos költségvetési csalás miatt – tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség pénteken az MTI-t.
A közlemény szerint egy öttagú bűnszervezet 2013-tól olyan munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céghálózatot hozott létre, amelyben a cégek élére strómanokat állítottak, akik csupán papíron vezették a vállalatokat.
A munkavállalókat papíron a bűnszervezethez tartozó cégekhez jelentették be úgy, hogy a valóságban az adóelkerülő gazdasági társaságok foglalkoztatták őket. Ezután a – jellemzően vagyonvédelemmel foglalkozó – cégek a bűnszervezethez tartozó vállalatokkal különböző munkák teljesítésére színlelt szerződéseket kötöttek, így színleg saját munkavállalóikat vették kölcsönbe.
A dolgozók után a járulékokat sem az őket tényleges foglalkoztató adókerülő cég, sem a papírok szerinti munkáltató cég nem fizette meg. Emellett az adókerülő cégek az általuk befogadott fiktív számlák révén az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A lebukás elkerülése érdekében a bűnszervezet a cégpiramis alján lévő munkaerő-kölcsönző társaságokat rendszeres időközönként lecserélte – tették hozzá.
A vádlottak a közterhek meg nem fizetésével, valamint a fizetendő áfa jogosulatlan csökkentésével 2013 januárjától 2015 júniusáig csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A bűnszervezet által létrehozott „adóelkerülő szolgáltatást” igénybe vevő 19 gazdasági társaság vezetői a jogtalan haszon bizonyos százalékát a bűnszervezet vezetőinek juttatták.
Az ügyészség negyven ember ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre – részben bűnszervezetben elkövetett – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
