Nem kaszálta el az AB a vigalmi népszavazást

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Visszautasította az Alkotmánybíróság a „vigalmi negyed” nyitvatartásáról szóló népszavazást kifogásoló alkotmányjogi panaszt.

Egy személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz bírói döntéssel szemben, ha saját maga érintett az ügyben, és a döntés az Alaptörvényben biztosított valamely jogát sérti - olvasható az AB közleményében. Az Alkotmánybíróság határozata rámutatott: az indítványozó által sérelmezett, vigalmi negyed nyitvatartását korlátozó szabályozás még nem létezik, így jogsérelem sem következhetett be. A népszavazási kérdésre vonatkozó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság visszautasította, azonban az indítványozó nincs elzárva attól, hogy amennyiben az önkormányzat a jövőben olyan rendelet alkot, amelyet az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tart, megfelelő jogorvoslati lehetőség kimerítése után közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújtson be az Alkotmánybírósághoz.

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze.

Megnézem >>

 

Az Alkotmánybíróság eljárásának előzményeként a főváros VII. kerületének önkormányzati képviselői helyi népszavazást kezdeményeztek. A Helyi Választási Bizottság határozatában a következő kérdést hitelesítette: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. Kerület Károly körút - Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?" Az indítványozó gazdasági társaság a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelyben arra hivatkozott, hogy a kérdés alapjogok jogellenes korlátozásához vezet. A törvényszék helybenhagyta a Helyi Választási Bizottság határozatát, az indítványozó a törvényszék végzését támadva fordult az Alkotmánybírósághoz. Többek között arra hivatkozott, hogy a népszavazási kérdés nyomán elfogadandó önkormányzati rendelet sértené a népszavazási kérdéssel érintett területen dolgozó munkavállalóknak, beszállítóknak, rendezvényszervezőknek, művészeknek, vagyis harmadik személyeknek a jogait. Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó érintettsége ebben az esetben nem állapítható meg.

Az indítványozó a fentieken túl saját alapjogainak sérelmére is hivatkozott alkotmányjogi panaszában. Álláspontja szerint a népszavazás nyomán megszülető önkormányzati rendelet ellehetetleníti majd, hogy a tulajdonában álló ingatlanokat szándékának és a bérleti szerződésekben meghatározott kötelezettségeinek megfelelően használja és hasznosítsa, illetve az ingatlanok értéke is jelentősen csökkenni fog. Az Alkotmánybíróság határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az indítványozó által alaptörvény-ellenesnek vélt szabályozás jelenleg nem létezik a magyar jogrendszerben, így erre alkotmányjogi panasz sem alapítható. A szabályozás megszületéséhez az szükséges, hogy a helyi választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon, az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele igenlő választ adjon a megfogalmazott kérdésre, majd a képviselő-testület a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül a korlátozó szabályozást tartalmazó rendeletet megalkossa, vagyis mindez jelenleg eshetőleges.

A határozathoz Dr. Juhász Imre, Dr. Pokol Béla, Dr. Stumpf István és Dr. Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján

(alkotmanybirosag.hu).

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Alkotmánybíróság

    Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésének értelmezésekor alkotmányos követelmény, hogy a népszavazási kérdést személyesen a szervező képviseletére jogosult személy is benyújthatja. A döntéshez különvéleményt csatolt Salamon László, továbbá párhuzamos indokolást Juhász Imre és Varga Zs. András.

  • Németország

    Megtartott és meg nem tartott népszavazások többször határozták meg a magyar politikai közbeszédet az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan a népszavazások kiírásának feltételei, és az érvényességi, valamint eredményességi előírások jelentősen szigorodtak, ami nem kevés vitát váltott ki. Ezért is érdemes megismerkedni a német szabályozással, hisz mind a Weimari Köztársaság Alkotmánya, mind pedig a hatályos német Alaptörvény sok vonatkozásban példaként szolgált sok ország, így a magyar jogalkotó számára is.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!