Ombudsman: többszörösen mulasztott egy iskola


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alapvető jogok biztosa szerint többszörösen is mulasztott egy budapesti iskola, amikor nem ismerte fel két tanuló súlyos konfliktushelyzetét, illetve nem előzte meg annak kialakulását, a helyzet rendezésére pedig nem a megfelelő pedagógiai és jogi megoldást választotta.


Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Székely László ombudsman a vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította. Abban az állt, hogy az iskolában a szülő gyermekét az egyik osztálytársa fojtogatta, ezért az iskola a gyámhatóság részvételével esetmegbeszélést hívott össze, védelembe vételi eljárást indítottak, és mindkét gyermeket az iskola pszichológusához küldték. A szülő a második foglalkozás után közölte az osztályfőnökkel, hogy gyermekét a továbbiakban nem engedi a pszichológushoz, mert a konfliktus kezelése helyett a gyermeke vallásos neveltetését firtatták, majd a tankerületi központtól kért segítséget. Miután onnan nem kapott írásos választ, a gyermekét átíratta egy másik kerület iskolájába.

Székely László a jelentésben azt írta, az emberi méltósághoz való jog a köznevelés intézményeiben valamennyi szereplőt, így a gyermeket is megilleti. Az iskolának azonnal intézkednie kell, ha egy tanuló alapjogai egy másik tanuló kötelezettségszegése miatt sérülnek. Az iskola dolgozói a gyermekek közötti nézeteltérést az órák közötti szünetben történt bántalmazás előtt nem észlelték, a konfliktus kezelése pedig a minimális jogi keretek, eljárási garanciák és szakszerű ismeretek hiányában nem volt sikeres, nem született megoldás – állapította meg.

A biztos aggályosnak tartja, hogy az eset után azonnal a gyermekjóléti szolgálathoz és a gyámhatósághoz fordultak, mert a gyermekek közötti konfliktust elsősorban pedagógiai eszközökkel, az érintettek, az iskola szakemberei, a pedagógusok, a pszichológus és a szülők bevonásával kell rendezni. Csak akkor kell más szervezethez, hatósághoz fordulni, ha ez nem sikerül – hangsúlyozta.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A gyámhatóság az iskola által jelzett két veszélyeztetett gyermek közül csak a bántalmazott védelembe vételének eljárását indította meg, pedig a gyermekvédelmi jogszabályok alapján nem mérlegelhette volna az iskola jelzésében foglaltakat, a védelembe vételi eljárást mindkét tanuló esetében meg kellett volna indítania – tudatta az ombudsman.

A jelentésben kitért arra is, hogy a bántalmazott gyermeknél nem volt beilleszkedési zavarra, érzelmi bántalmazásra utaló jel, ezért jogilag, szakmailag nem volt indokolt arra kötelezni, hogy pszichológushoz járjon. A pszichológusnak ezért fel kellett volna függesztenie a foglalkozást a gyermekkel, amikor a szülő a vallásos tartalom miatt azt kérte.

Az ombudsman ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a világnézetileg semleges állami iskolában a pszichológus foglalkozásának nem lehet része a vallási hovatartozás iránti érdeklődés és a vallásgyakorlással kapcsolatos kritikai észrevételek. A pszichológus ezzel a tanuló és a szülők lelkiismereti és vallásszabadságához, a szülő neveléshez való jogát hagyta figyelmen kívül – vélekedett.

Székely László az igazgatónál, a tankerületi központnál, a Klebelsberg Központ elnökénél, valamint az illetékes gyámhatóság vezetőjénél intézkedéseket kezdeményezett az aggályos gyakorlat javítására, a későbbi visszásságok megelőzésére.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.