Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hat év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Járásbíróság egy helyi ügyvédet, aki elsikkasztotta az ügyfelek letétként rábízott több millió forintját – tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője kedden az MTI-t.
Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság sikkasztás és csalás bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit. A szabadságvesztés mellett a járásbíróság a vádlottat 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és nyolc évre eltiltotta az ügyvédi foglalkozástól, valamint 45 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte.
Az ítélet szerint a 2014 márciusáig ügyvédként dolgozó vádlott a sértettek által rábízott letéti pénzeket saját céljaira használta fel, illetve úgy kért kölcsönt, hogy tisztában volt azzal, nincs reális esélye annak visszafizetésére.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A vádlott szegedi ügyvédi irodájában került sor többségében a szerződések és egyéb okiratok aláírására és a pénzek átvételére. A bűncselekményeket rendszeres haszonszerzésre törekedve, ismerősei bizalmával visszaélve, részben ügyvédként eljárva, majd – kamarai tagságának törlését követően – azt a látszatot keltve követte el, hogy ügyvéd.
Az ítélettel szemben a vádlott és védője felmentés, valamint a kiszabott büntetés enyhítése érdekében fellebbezést jelentett be, így a bíróság döntése nem jogerős.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
