Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A férfi négy éven át molesztálta és többször megerőszakolta saját lányát.
Tizenkét év fegyházbüntetésre súlyosította a Debreceni ítélőtábla szerdán annak a férfinak a fegyházbüntetését, aki négy éven át molesztálta és többször megerőszakolta saját lányát – közölte a bíróság szóvivője.
Fórizs Ildikó szerint az ítélőtábla egyebekben helybenhagyta a Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely 12. életévét be nem töltött hozzátartozója sérelmére elkövetett szexuális erőszak, szexuális visszaélés és kiskorú veszélyeztetése bűntettében mondta ki bűnösnek az apát. A férfit megfosztották szülői felügyeleti jogától, és le kell töltenie egy korábbi 8 hónapos, felfüggesztett szabadságvesztését is, valamint meg kell fizetnie 310 ezer forint bűnügyi költséget.
A vádirat szerint a férfi élettársával együtt nevelte közös gyermeküket. Az apa gyakran italozott, olyankor élettársát és alkalmanként a kislányukat is bántalmazta. 2011-re a szülők kapcsolata megromlott, a veszekedések egyre gyakoribbá váltak. A férfi ebben az időszakban kezdte el szexuálisan bántalmazni az akkor még csak 8 éves gyereket. Ittasan rendszeresen molesztálta a kislányt, és többször is közösült vele. Amikor az anya a gyerekkel egy másik településre költözött, a kapcsolatuk rendszertelenné vált, de az apa két-három havonta ezután is zaklatta szexuálisan a kislányt.
A kislány 11 éves korában fogta fel, hogy apja mit is tesz vele, az évek óta tartó szexuális bántalmazásról azonban senkinek nem beszélt. Iskolai teljesítménye egyre romlott, pszichoszomatikus tünetei jelentkeztek, végül pszichológushoz került, és csak ezután mondta el a történteket az édesanyjának és a barátnőinek.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
