Újabb internetes csalás miatt emelt vádat az ügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elkövető nem létező álláshirdetések útján csalt ki pénzt a sértettektől. A negyven sértettől a a külföldi munkavégzéshez kapcsolódó költségek előzetes utalását kérte a saját bankszámlájára, azonban az átutalás beérkezését követően többé nem jelentkezett.


A Tatabányai Járási és Nyomozó Ügyészség vádat emelt azzal a férfival szemben, aki nem létező álláshirdetések útján csalt ki pénzt a sértettektől.

[multibox]

A vád szerint a terhelt tettével kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettét valósította meg, valamint más bűncselekmények miatt is vádat emeltek vele szemben.

A terhelt internetes hirdetési oldalon valótlan tartalmú, ausztriai álláshirdetést adott fel, majd a hirdetésre jelentkező sértettektől a külföldi munkavégzéshez kapcsolódó költségek előzetes utalását kérte a saját bankszámlájára. A vád szerint az elkövetőnek azonban egyáltalán nem állt szándékában a munka biztosítása, célja kizárólag az volt, hogy a jelentkezőktől pénzt csaljon ki.

A terhelt hirdetésére 40 sértett jelentkezett, akik átutalták a pénzt a vádlott által megadott bankszámlaszámra, azonban később kiderült, hogy az állás, amelyre a sértettek jelentkeztek valójában nem is létezik. A sértettek összesen 3.892.000 forintot utaltak át az elkövetőnek. Az ügyet a Tatabányai Járásbíróság tárgyalja.

[htmlbox BDT]

A Büntetőtörvénykönyv 373. § (3) b) bekezdése alapján az egyéb minősítő körülményeket figyelmen kívül hagyva a terhelt, bűnössége megállapítása esetén, 3 évig terjedő szabadságvesztésre a Btk. 74. § (1) bekezdése alapján vagyonelkobzásra számíthat, mivel a bűncselekmény elkövetésével kisebb kárt okozott, azonban az üzletszerű elkövetés megállapítható.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága