Vádat emeltek egy adóvégrehajtó ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hivatali visszaélés miatt vádat emelt a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség egy adóvégrehajtó ellen, aki tavaly márciusban ismerősének anyagi előnyt szerezve, végrehajtási eljárással kapcsolatos lényeges információt árult el – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyész.


Zsíros Zsolt ismertetése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozó adóvégrehajtót jelölték ki arra, hogy az egyik vállalkozó ismerősének több mint félmillió forintos adótartozását végrehajtsa. A vádlott nem jelezte a felettesének, hogy ismeri az adózót, hanem felhívta az ismerősét és tájékoztatta az aznapra tervezett foglalásról, valamint azt tanácsolta neki, hogy zárja be a kaput, és ha hozzátartozója otthon tartózkodik, ne engedje be a végrehajtót.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

A vádlott kétséget kizáróan tudomást szerzett arról, hogy az adózó felesége otthon tartózkodik, és nem jelent meg a végrehajtás helyszínén, így azon a napon nem tudták behajtani az adótartozást – tette hozzá a főügyész.

A közlemény szerint a vállalkozó a későbbiekben sem teljesített önként az állami költségvetésbe, csak akkor, amikor körülbelül négy hónap múlva lefoglalták nagy értékű gépjárművét egy újabb végrehajtás alkalmával.

A hivatali visszaélés bűntettével megvádolt adóvégrehajtó akár három év szabadságvesztést is kaphat.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.