Vádat emeltek két szlovák telefonos csalóval szemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vádat emelt a Szolnoki Járási és Nyomozó Ügyészség két szlovák állampolgár ellen, akik telefonos csalással, gyorsan és könnyen megszerezhető hitelnyújtás látszatát keltve, 920 embert csaptak be Magyarországon – közölte a vádhatóság helyettes sajtószóvivője hétfőn.


Zsilka László tájékoztatása szerint az ügyészség a vádlottakat hétrendbeli kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, valamint 913 rendbeli csalás vétségével vádolja, mindkét vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetést és közügyektől eltiltást indítványozott.

Az ügyészség kezdeményezte, hogy a bíróság érdemben bírálja el a sértettek polgári jogi igényét is – fűzte hozzá a helyettes sajtószóvivő.

A vádirat szerint az egyik szlovák férfi, aki 2010-ben egy Seychelles-szigeteki székhelyű, magyarországi fiókteleppel nem rendelkező kft. ügyvezetője lett, létrehozott egy magyarországi internetes oldalt. Megkérte barátját, az ügy másik vádlottját, hogy magyar újságokban adjon fel hirdetéseket, amelyek szerint a Seychelles-szigeteki cég 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő hitelt nyújt olyan embereknek, akik anyagi helyzetük miatt hitelintézeteknél nem, vagy csak jelentős nehézségek árán jutottak volna kölcsönhöz.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

A vádlottak megadtak egy emeltdíjas hívószámot, amelyen a sértettek a hiteligényüket bejelenthették. A vádlottak szándékában sem állt, hogy hitelt nyújtsanak, céljuk az emeltdíjas hívószám után járó összegek megszerzése volt. A telefonokat kezelő alkalmazottakat arra utasították, hogy különféle indokokkal hosszasan folytassák le a beszélgetéseket, hogy a sértettek telefonszámlája – így a vádlottak bevétele –  minél tetemesebb legyen.

A magyarországi 920 sértett egy része csak néhány száz forint kárt szenvedett, de akadt, akinek több tízezer forintos telefonszámlája keletkezett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.