A bíróságok tavalyi működéséről tanácskoztak a Kúrián


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Teljes Ülésen Darák Péter ismertette a Kúria 2017. évi tevékenységét, dr. Bartal Géza, a bírói tanács elnöke beszámolt az elvégzett munkájáról, tanácselnökök szóltak az általuk elbírált legfontosabb ügyekről.


A Kúria dísztermében, 2018. május 14-én megtartott Teljes Ülésen kúriai tanácselnökök számoltak be tavalyi ítélkezési tevékenységükről, nemzetközi szemináriumokon elhangzottakról és megválasztották az első- és másodfokú szolgálati bíróság új tagjait is.

A Kúria elnöke az ülésen bemutatta a most megjelent 2017. évi Évkönyvet. Dr. Darák Péter az előszót idézve ismertette, hogy miért tekinthető a tavalyi év a felkészülés évének. A Kúria elnöke köszöntőjében az új eljárásjogi szabályok hatályba lépésével összefüggő feladatokról és kihívásokról értekezik. Az Évkönyv előszavát dr. Kövér László, az Országgyűlés Elnöke írta. 
 
A 2012-es indulás óta a tavalyi a leghosszabb Évkönyv, a maga 121 oldalas terjedelmével. A kötet portrékat közöl kúriai bírákról, tartalmaz ügyforgalmi adatokat, ismertet egyedi ügyekben hozott határozatokat, beszámol a Kúria joggyakorlat-egységesítő tevékenységéről. A könyvet külföldi és hazai szakmai találkozókról készült beszámolók és fotókon kívül a Kúria Markó utcai és az eredeti, Kossuth téri épületéről készült képek is színesítik.
 

A legfőbb bírói fórum vezetője szerint a nagy eljárásjogi kódexek megújulása, a közigazgatási bíráskodás önálló eljárásjogi alapokra helyezése önmagában is komoly kihívások elé állítja az ítélkező bírót. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem elegendő az új jogszabályok megtanulása, a folyamatos önképzés, hanem biztosítani kell az adott eljárási kódex hatályba lépése előtt indult ügyeknek a korábbi eljárási törvénnyel összhangban történő elbírálását, egyúttal pedig ki kell alakítani az új eljárásjogi rendelkezések alkalmazásának következetes, a jogkereső állampolgár számára átlátható gyakorlatát. Ezen túlmenően a Kúria elnöke szerint ki kell alakítani a befogadási eljárás gyakorlatát is. Darák Péter hangsúlyozta, hogy a befogadás nem öncélú válogatás, a jogegységesítő szemlélet biztosítását kell előtérbe helyezni.

A Teljes Ülésen Darák Péter ismertette a Kúria 2017. évi tevékenységét, dr. Bartal Géza, a bírói tanács elnöke beszámolt az elvégzett munkájáról, tanácselnökök szóltak az általuk elbírált legfontosabb ügyekről. Dr. Vezekényi Ursula és dr. Molnár Gábor Miklós tanácselnökök beszámoltak a Kúria és az Osztrák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága bíráinak a Pannonhalmi Bencés Főapátságban megtartott bírói szemináriumról.

A tanácskozás zárásaként dr. Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára tartott előadást “A jogeset dialektikájához – A kazuisztika” címmel.

(lb.hu

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.  

2024. április 22.

A több fél által adott ügyvédi megbízás néhány szabályozási és ügyvédetikai kihívása

A megbízó személye a merevebb, a kontinentális Európában hagyományosnak tekinthető ügyvédetikai megközelítés szerint kétoldalú jogügyletek esetén megbízotti szemszögből vagylagos, mivel az egymással szerződő felek érdekei – még ha mindketten egy érvényes és teljesített jogügyletben érdekeltek is – jellemzően nem vágnak teljes egészében egybe egymáséival, így ügyvédi tevékenység nyújtása egyazon ügylet során mindkét fél javára problematikus.