Jogszabályfigyelő 2017 – 2. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/2-4. számú Magyar Közlöny legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

A munkába járás költségtérítése

Kedvezőbb szabályok szerint jár a lakhatási támogatás

Kártyás mobiltelefon előfizetésekkel kapcsolatos korlátozások

Széchenyi Kártya Program 2017-es támogatási szabályai

 

A munkába járás költségtérítése

2017. január 13-ától változik a gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének a szabályozása. Az új előírások értelmében ezentúl a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti 15 Ft/km összegű térítés 60 százaléka, azaz 9 Ft/km fizethető ki gépjárművel történő munkába járás címén, ha nincs az adott viszonylatban közösségi közlekedés, illetve hosszú várakozással vehető igénybe, valamint ha a dolgozó súlyosan fogyatékos, továbbá, ha 10 éven aluli bölcsődés, iskolás gyermeke van.

A 9 Ft/km és a 15 Ft/km költségtérítés különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja támogatást a fenti feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.

Joganyag: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről

Módosítja: 4/2017. (I. 12.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2017/4. (I. 12.)

Hatályos: 2017. 01. 13.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Kedvezőbb szabályok szerint jár a lakhatási támogatás

2017. január közepétől kedvezőbb szabályok szerint jár az ún. mobilitási célú lakhatási támogatás. Eddig 100 km távolság vagy legalább 5 órás oda-, visszautazási idő volt a feltétel a munkahely és a lakóhely viszonylatában, ehelyett a módosítás csupán 60 km távolságot ír elő.

Joganyag: 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról

Módosítja: 4/2017. (I. 12.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2017/4. (I. 12.)

Hatályos: 2017. 01. 13.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Kártyás mobiltelefon előfizetésekkel kapcsolatos korlátozások

A közelmúltban nyilvánosságra került visszaélések miatt módosították a kártyás mobiltelefon előfizetés szabályait. Ennek értelmében egyéni előfizetővel legfeljebb tíz, üzleti előfizetővel pedig legfeljebb ötven ún. előre fizetett díjú előfizetői mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére irányuló előfizetői szerződést köthet és tarthat fenn egyidejűleg a szolgáltató. Pontosították a szolgáltató éves adategyeztetésének és az előfizető személyazonossága ellenőrzésének a szabályait is. A személyazonosságot igazoló, magyar hatóság által kibocsátott okmány hiányában kizárólag személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján lehet szerződést kötni.

 Joganyag: 2/2015. (III. 30.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól

Módosítja: 1/2017. (I. 11.) NMHH rendelet

Megjelent: MK 2017/3. (I. 11.)

Hatályos: 2017. 01. 12.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Széchenyi Kártya Program 2017-es támogatási szabályai

A Kormány alábbiakban hivatkozott határozatában tette közzé a Széchenyi Kártya Program keretében 2017-ben megkötött, illetve meghosszabbított hitelekhez kapcsolódó állami támogatások (kamattámogatás, kezességi díjtámogatás) mértékét.

Joganyag: 1011/2017. (I. 11.) Korm. határozat a Széchenyi Kártya Program egyes konstrukciói támogatásának folytatásáról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2017/3. (I. 11.)

Hatályos: 2017. 01. 12.

Megjegyzés: új jogszabály

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Jogszabályfigyelő 2024 – 15. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/42-44. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

2024. április 12.

A kóros elmeállapot

A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése – a Kúria eseti döntése.