Jogszabályfigyelő 2017 – 44. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/175–176. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai és a nyilvánosságra hozott törvénytervezetek közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megszűnéséről, valamint az üzleti titok, know-how védelmét biztosító, uniós szabályokat átültető törvény tervezetéről olvashatnak.

 

Tartalom:

A Kincstárba olvadt be az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Különös törvényi védelmet kap az üzleti titok és védett ismeret

 

A Kincstárba olvadt be az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) 2017. október 31-ével a Kincstárba történő beolvadással (általános jogutódlással) megszűnt. Az ONYF központi szervének hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben 2017. november 1-jétől a Kincstár központi szerve, különös hatáskörű igazgatási szervének hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben pedig a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jár el.

A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 2017. január elsejétől a Kincstár különös hatáskörű, országos illetékességű igazgatási szerveként és – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alkalmazása során – a Kincstár nyugdíjfolyósító szerveként működik a Magyar Államkincstárról szóló új rendelet értelmében.

2017. november elsejével hatályát vesztette ugyanakkor a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 73/2015. (III. 30.) Korm. rendelet

Joganyag: 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet a Magyar Államkincstárról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2017/175. (X. 31.)

Hatályos: 2017. 10. 31. 18 óra, 2017. 11. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Különös törvényi védelmet kap az üzleti titok és védett ismeret

A jövő év közepén léphet hatályba az üzleti titok és a védett ismeret védelméről szóló törvény, amely a 2016-ban elfogadott uniós irányelv belső jogba történő átültetését valósítja meg és „új keretet ad az üzleti titokkal kapcsolatos anyagi jogi szabályozásnak, újradefiniálva az oltalom tárgyát és kivételeit, illetve meghatározva a jogosult, jogsértő és jogsértő termékek fogalmát valamint a jogsértések esetén alkalmazandó szankciórendszert is”. Ezen felül a jogsértésekkel kapcsolatban sajátos eljárási rendelkezéseket is tartalmaz a törvénytervezet a hozzá fűzött általános indokolás szerint.

A közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet az üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseket kivenné a Ptk. személyiségi jogi könyvéből, így a jövőben az üzleti titok nem „személyiségi jogi jellegű”, hanem „vagyoni jogi jellegű védelmet élvez majd”. Ezáltal megszűnik a jelenleg hatályos szabályozás szerinti ellentmondásos helyzet, miszerint az üzleti titok és a know-how személyiségi jogi védelem alá tartozik, ugyanakkor a jövőben mind az üzleti titok, mind a védett ismeret forgalomképes és elidegeníthető lesz – olvasható az általános indokolásban, amelyből kiderül az is, hogy a know-how védelme nem jelent kizárólagos jogosultságokat, azaz „fennmaradhat a lehetősége ugyanazon know-how vagy információ független felfedezésének”. Nem tekinthető ugyanis üzletititok-sértésnek a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás. Ugyancsak jogszerű – egyebek mellett – a nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése útján szerzett ismeret is, feltéve, hogy a megszerzőt nem terhelte „az üzleti titok megszerzésére vagy megőrzésére irányuló korlátozás, különösen titoktartási kötelezettség”.

Újdonságként emeli ki az előterjesztés, hogy jogsértés esetén a bíróság elrendelheti a jogsértő áruk kiadását jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezetek számára.

Az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, vagy felfedésével összefüggő, törvényszéki hatáskörbe tartozó polgári peres eljárásokban az új polgári perrendtartás mögöttes jogszabályként lesz alkalmazható, a speciális eljárásjogi előírásokat ugyanis az üzleti titok és védett ismeret védelméről szóló törvény tartalmazza majd.

Az előterjesztés szövege elolvasható itt.

Joganyag: 2017. évi yyy. törvény az üzleti titok és védett ismeret védelméről

Módosítja: –

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet

---