Jogszabályváltozások 2018. január 1-jétől


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szokásosnál is nehezebb feladat elé állítja a jogászokat január első napja az elkövetkezendő évben, különösen az eljárásjogok területén. Több mint fél évszázad után új polgári perrendtartási kódex lép hatályba, de 2018. január 1-jétől alkalmazandó a közigazgatási perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartás is. Változik továbbá az adóeljárás és a nemzetközi magánjog szabályozása, illetve az ügyvédi tevékenységre vonatkozó előírások is új törvényben kaptak helyet. A kódexek számos végrehajtási törvényt, rendeletet is magukkal hoznak. Jogszabályfigyelő rovatunk év végi különszámában a legfontosabb újdonságokat gyűjtöttük csokorba – a teljesség igénye nélkül –, ezzel is segítve az eligazodást.


Új polgári perrendtartás több mint fél évszázad után

2016 novemberében kezdődött a bevezetőben említett jogszabályváltozások sora a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény elfogadásával, amelynek alapkoncepciója a perhatékonyság, perelterelés biztosítása, az osztott perszerkezet bevezetése, a perkoncentráció és a törvényszéki kötelező jogi képviselet megteremtése, de megjelenik a jogszabályban az elektronikus út erősítésének az igénye is. A jogalkotó több mint egy évet biztosított a perrendtartás megváltozott szabályainak az alkalmazására való felkészüléshez. A türelmi idő lejártával 2018. január 1-jén kezdődik az új Pp. szerinti időszámítás. (A témával a Jogászvilág oldalain folyamatosan foglalkozunk. Korábbi cikkeinket itt olvashatja.)

 

A bírósági nemperes eljárások megújulása

Az új polgári perrendtartási kódex hatálybalépése folytán megújulnak a bírósági nemperes eljárási szabályok is. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény ugyancsak 2018. január 1. napján lép hatályba, amely hatályon kívül helyezi a 105/1952. (XII. 28.) MT rendeletet, valamint a 1/1960. (IV. 13.) IM rendeletet is.

Részletesebb ismertető.

 

A Pp.-vel kapcsolatos salátatörvény

Több tucat törvény módosítását tartalmazza a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény, amely alapvetően szintén 2018. január 1-jétől hatályos. Az új Pp.-vel összefüggésben különösen fontos e salátatörvény tanulmányozása is, amely hatályon kívül helyezi egyébként az 1952-es Pp. hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet.

A Jogszabályfigyelő korábbi száma elérhető itt.

 

A bírósági eljárásban érvényesíthető költségkedvezmények részletszabályai

2018. januári 1-jei hatálybalépéssel (ugyancsak az új Pp.-re tekintettel) törvényi szinten szabályozzák a bírósági eljárásban érvényesíthető költségkedvezmények, így tárgyi költségmentesség és költségfeljegyzési jog eseteit, részletszabályait, illetve a személyes költségmentesség és költségfeljegyzési jog előfeltételeit, valamint az engedélyezésükkel kapcsolatos eljárási rendelkezéseket. Egyidejűleg hatályát veszti a költségmentesség alkalmazásáról szóló 1986-os IM rendelet.

Bővebb információ.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Általános meghatalmazások országos nyilvántartása

Szintén az új polgári perrendtartással egyidejűleg, 2018. január 1-jén lép hatályba a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról 2017. évi XLIII. törvény, amelynek értelmében nem kell az általános meghatalmazást több bíróságon is bejegyeztetni.

Az általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról a Jogszabályfigyelő 21. heti számában írtunk.

 

Új nemzetközi magánjogi kódex

Tavasszal született meg a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény, amely a közel negyven évet megért, 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet váltja fel 2018. január 1-jétől. Átfogó jelleggel szabályozza a külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyok esetében alkalmazandó jog kérdését, a magyar bíróságok joghatóságát és eljárási szabályait, valamint a külföldi bíróságok határozatainak az elismerésével kapcsolatos előírásokat, továbbá azok végrehajthatóságának feltételeit. Fontos kiemelni, hogy a nemzetközi magánjogi kódex kizárólag akkor alkalmazható, ha az ügy nem tartozik az uniós jog nemzetközi szerződés hatálya alá.

A Jogszabályfigyelő aktuális számát ezen a linken érheti el.

 

Magyarországi állandó választottbíráskodás

A több mint húsz évig alkalmazott választottbírósági törvényt 2018. január 1-jétől ugyancsak hatályon kívül helyezték. A 2017. évi LX. törvény új alapokra helyezi az állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit, de pótolja a jogalkalmazási hiányokat is, ahogy azt az előterjesztői indokolás részletesen kifejtette. A törvény ugyan a kihirdetését követő nyolcadik napon lépett hatályba, előírásainak túlnyomó többségét azonban csak 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Részletesebb információt itt találhat a törvényről.

 

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény

Nyáron született meg, és „főszabályként” 2018. január 1-jétől hatályos az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény. Ennek kapcsán kiemelendő az a koncepcionális változás, amely a jogszabály a címében is megjelenik, azaz a törvény már nem az ügyvédségről, hanem az ügyvédi tevékenység folytatásáról szól. Az egyik leglényegesebb újítása az ügyvédi tevékenységet folytató jogtanácsosok kamarai integrációja. A törvényhez számos végrehajtási rendelet (ügyvédi igazolványról szóló IM rendelet, a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó által fizetendő regisztrációs díjról szóló IM rendelet, az ügyvédi kamarai hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló IM rendelet), illetve egy salátatörvény is kapcsolódik.

Bővebb ismertető a törvényről.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvényről itt olvashat.

 

Általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartás

Egy évvel ezelőtt, 2016 decemberében született meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), majd 2017-es év elején (februárban) fogadta el az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt (Kp.), miután korábban az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll keretében a Kp.  egyes rendelkezéseinek az alaptörvény-ellenességét állapította meg. A közigazgatási per és az egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait, a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos előírásokat tartalmazó Kp. 2018. január 1-jén lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó Ákr.-rel együtt. Mindkét törvény rendelkezéseit az ezen időpontot követően indult eljárásokban kell alkalmazni.  

Bővebben olvashat a Kp.-ről itt.

 

Adóeljárási kódexek

2018. január 1-jén lép hatályba – néhány kivétellel – az új adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), amely az adókötelezettségek teljesítésének általános és részletes szabályait tartalmazza. Ugyanezen időponttól külön törvény – a 2017. évi CLIII. törvény – rendezi az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások szabályait (amelyek jelenleg még az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerepelnek), továbbá külön törvény állapítja meg az adóigazgatási eljárások szabályait is, hiszen a jogalkotói szándék egy külön adóigazgatási eljárási kódex [2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (Air)] megalkotására irányult.    

Az új Art., az Avt. és az Air. részletesebb ismertetője korábbi írásunkban olvasható.

 

Büntetőeljárási törvény

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény ugyancsak jelentős változást hoz a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest. Kissé kilóg azonban a sorból, mivel nem 2018. január 1-jén, hanem egy fél évvel később, 2018. július 1-jén lép majd hatályba, annak érdekében, hogy a felkészülésre ebben az esetben is elegendő idő álljon rendelkezésre. Az új eljárási kódexek közül azonban nem szerettük volna az új Be.-t kihagyni, így írásunkban néhány szót e témának is szenteltünk.

Többen is megtudhat a büntetőeljárási törvényről itt.

 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.