Módosul a használati-minták oltalma
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormányzati portálon elérhető tervezet több lényegi ponton változtat a használati minták és a topográfiák szabályozásán. A legfőbb változtatásokat és azok indokait alábbi cikkünkben ismertetjük.
A használati minták oltalma gyorsan megszerezhető és költséghatékony iparjogvédelmi oltalmi forma, amely fontos szerepet tölt be vállalkozásfejlesztésben és gazdaságélénkítésben.
Ezt az oltalmi formát 90%-ot meghaladó mértékben hazai bejelentők veszik igénybe. A mintaoltalom bitorlása miatt per indítható a versenytársak ellen, ez a gyakorlatban azonban bitorlási keresetekkel és a büntetőfeljelentésekkel való visszaélést eredményezett.
[multibox]
A használatiminta-oltalomra nem terjed ki az Európai Uniós jogi harmonizáció, ezért a jogalkotónak nagy szabályozási mozgástere van.
A Jedlik-tervben a kormány célul tűzte ki a használatiminta-oltalmi rendszer továbbfejlesztését és az ügyfelek igényeihez igazítását.
A módosításokkal a kormánynak az a célja, hogy a használati minták oltalmára vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket és az oltalomképességi feltételeket pontosítsa, meghatározza többek között, hogy mi minősülhet mintának, mi tartozik a technika állásához, valamint a kettős oltalom (használati-minta és szabadalom) kizárásának megszüntetését, a mintaoltalom iránti eljárás szabályozásának áttekinthetőbbé tételét, a szabadalmi törvénnyel való harmonizációt és a határidők rövidítését és meghosszabbításuk korlátozását.
A jogérvényesítési lehetőségeket a visszaélések miatt korlátozza a jogalkotó úgy, hogy a bitorlási keresetek visszaélésszerű megindítását nehezíti, valamint a használati minták bitorlására vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket hatályon kívül helyezi, amelyet eljárás-gazdaságossági szempontokkal és az oltalom opcionális „megerősítésével” indokol.
A jogalkotó legnagyobb részben a Hmtv-t módosítja. A jogszabály jelenleg hatályos szövege azt határozza meg, hogy mi nem tartozik a minta fogalmába. A módosítás ezt azzal egészíti ki, hogy meghatározza azt is, mi minősül mintának, illetve a minta fogalmába nem tartozó elemek felsorolását kiegészíti a vegyi termék és keverék meghatározással.
A technika állásának meghatározását a szóbeli ismertetéssel és a bármilyen más módon való hozzáférhetővé válással egészíti ki a jogalkotó. A módosítással kiszélesíti a megismerés lehetőségét, azaz, ha az adott megoldás bármilyen módon hozzáférhetővé vált, akkor a technika állásához tartozónak kell tekinteni.
A jogalkotó a tervezetben kizárja, a több forrás által meghatározott, vagy idegen nyelvű források alapján már a technika állásához tartozó megoldások feltalálói lépésként való értékelésének lehetőségét.
A módosítással a jogalkotó kifejezetten szűkíti annak lehetőségét, hogy a minta milyen esetben nem részesülhet mintaoltalomban. A hatályos szöveg szerint, ha minta hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik, a mintaoltalom nem biztosítható. A módosítás szerint azonban csak a közrendbe és a közerkölcsbe ütköző, gazdasági tevékenység körében történő felhasználás esetén nem biztosítható a mintaoltalom, valamint a jogalkotó azt is kifejezésre juttatja, hogy a felhasználás nem tekinthető közrendbe ütközőnek kizárólag azért, mert valamely jogszabályba ütközik.
A jogalkotó a kizárólagos hasznosítási jog definícióját, a forgalomba hozatalra ajánlással és az ilyen célból való raktáron tartással egészíti ki.
A jogszabálytervezetben a jogalkotó szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a sértett a mintaoltalom átruházása mellett kártérítésre is jogosult, a mintaoltalom bejelentésének, vagy a mintaoltalom tárgyának jogosulatlan átvétele esetén.
A mintaoltalomról való lemondás visszavonásának hatálytalanságát a módosítás kifejezetten rögzítené.
A mintaoltalom megsemmisítésének esetei is kiegészülnek azzal, hogy a mintaoltalmat abban az esetben is meg kell semmisíteni, ha azt nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.
A tervezet a jogszabályt egy tulajdonképpeni res iudicatával egészíti ki, amikor kimondja, hogy „a megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a mintaoltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson”.
A jogszabály-módosítás az SZTNH hatáskörét is érinti, amikor meghatározza a mintaoltalommal összefüggő hatósági tájékoztatást.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
Jelentősen kiegészítésre kerül a hatályos szabályozás, mivel részletesen meghatározza a jogalkotó, hogy az SZTNH előtti mintaoltalmi eljárásban milyen esetben és milyen eltérésekkel lehet alkalmazni a szabadalmi törvény rendelkezéseit. Ennek megfelelően a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a szabadalmi lajstromra és a hatósági tájékoztatásra, azonban az SZTNH által kitűzött határidő minimum egy, de maximum három hónapos lehet, a határidőt – annak lejárata előtt előterjesztett kérelemre – legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal lehet meghosszabbítani és különösen indokolt esetben sem adható hosszabb vagy többszöri határidő-hosszabbítás. A szabadalmi bejelentés közzétételére és a Szabadalmi Jogi Szerződés alkalmazására vonatkozó rendelkezések pedig nem alkalmazhatók a mintaoltalmak esetében. A szabadalmi törvénynek a mintaoltalmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira és a mintaoltalom fenntartási díjaira vonatkozó rendelkezéseit csak kivételesen lehet alkalmazni.
A tervezet szövege szerint „ha ugyanarra a tárgyra mintaoltalmat és szabadalmi oltalmat egyaránt szereztek, az egyik oltalom megsemmisítésére irányuló eljárásban hozott jogerős döntés a párhuzamos oltalom érvényességével kapcsolatos eljárásban az SZTNH-t – a döntés megállapításainak erejéig – köti.”
A mintaoltalmi bejelentés szabályai úgy egészülnek ki, hogy pontosan meghatározásra kerül a bejelentési kérelem tartalma, ezért a jövőben a bejelentésben az igénypontokat is meg kell jelölni és rajzot is kell a bejelentéshez csatolni.
A jogszabály további pontosítása szerint miniszteri rendelet határozza meg a bejelentés részletes alaki szabályait és a bejelentésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat. A díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell majd megfizetni.
Lehetőség van a bejelentés mellé idegen nyelvű leírást, rajzot és mellékleteket csatolni, azonban azok magyar nyelvű változatát a bejelentéstől számított négy hónapon belül be kell nyújtani az SZTNH-nak.
A bejelentés a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének megállapításáig visszavonható lesz.
A tervezet szerint a bejelentés napja az a nap, amikor a bejelentés minimális tartalmi elemei megérkeznek az SZTNH-hoz. A kérelemnek legalább a mintaoltalom iránti igényre való utalást, a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat, és a leírást és az abban hivatkozott rajzot, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az egyéb követelményeknek tartalmaznia kell. A tervezet rögzíti azt is, hogy elsőbbségi iratra is elegendő utalni a leírás és a rajz csatolása helyett.
A jogalkotó a mintaoltalmi bejelentés vizsgálatát részletesebben kívánja szabályozni, ezért kiegészítéseket fűz a jelenleg hatályos törvényszöveghez. Az SZTNH-nak a bejelentés benyújtásakor vizsgálnia kell a bejelentésre vonatkozó minimális tartalmi követelményeket, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését valamint a magyar nyelvű leírás és rajz meglétét. A bejelentési nap feltételeinek nem teljesítése esetén az SZTNH két hónapos határidővel hiánypótlási felhívást bocsát ki. A hiánypótlás teljesítése esetén a hiánypótlás teljesítésének napja minősül a bejelentés napjának. Ha a bejelentő nem jelölte meg megfelelően a vele való kapcsolattartásra vonatkozó adatokat, az SZTNH nem küld a számára hiánypótlási felhívást, a hiányok pótlására azonban a jogszabálytervezet lehetőséget biztosít. A hiánypótlási határidő a bejelentés beérkezésétől indul. Az elismert bejelentési napról az SZTNH értesítést küld a bejelentő részére, ha a kapcsolattartáshoz szükséges adatait megjelölte.
Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása, vagy a magyar nyelvű leírás és rajz benyújtásának hiányában az SZTNH a fentiek szerint egy-három hónapos határidővel figyelmezteti a bejelentőt. Ha a bejelentő a hiányokat nem pótolja határidőn belül, akkor a tervezet azt a törvényi vélelmet állítja fel, hogy a bejelentés visszavontnak minősül.
A jogszabálytervezettel a jogalkotó módosítani kívánja a bejelentés vizsgálati eljárást is. A bejelentés során az SZTNH-nak a jövőben azt is vizsgálnia kell majd, hogy „a bejelentőt megilleti-e az igényelt elsőbbség és, hogy „a bejelentést új tartalom bevitelével nem változtatták-e meg úgy, hogy a tárgya bővebb lett annál, mint amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.”
A mintaoltalmi ügyek intézésével kapcsolatban a hatályos törvényszöveg a szabadalmi törvényre utalással oldja meg a szabályozást, a tervezet azonban pontos rendelkezéseket tartalmaz.
Eszerint, „ha a mintaoltalmi bejelentés nem felel meg a vizsgált követelményeknek, a bejelentőt – a kifogás természete szerint – hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni. Ha a bejelentés a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket, a mintaoltalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani. A jogalkotó rögzíti, hogy a bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani. A tervezet rendelkezik arról az esetről is, amikor a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg. Ilyenkor a mintaoltalmi bejelentést a törvényi vélelem alapján visszavontnak kell tekinteni. Ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, az SZTNH a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad.”
A tervezet Oltalmazhatósági vélemény címen új rendelkezéseket vezet be. Eszerint a bejelentő vagy a mintaoltalom jogosultja, igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett, kérheti az SZTNH-tól az oltalmazhatósági vélemény elkészítését, amely „újdonságkutatáson alapuló, indokolást is tartalmazó, az e törvényben meghatározott joghatásokon túlmenően kötőerővel nem rendelkező megállapítás arról, hogy a minta kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói lépés és az ipari alkalmazhatóság követelményeit”. A jogalkotó kedvezményt biztosít a feltaláló számára, úgy, hogy „ha a megfizetés időpontjában kizárólag ő a mintaoltalmi igény, illetve a mintaoltalom jogosultja, az oltalmazhatósági vélemény díjának csak a felét köteles megfizetni”. A kedvezményre azonban csak akkor jogosult, ha „a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét. A kedvezmény abban az esetben is igénybe vehető, ha több feltaláló esetén – a feltalálók valamelyike a mintaoltalmi igényéről, illetve a mintaoltalomról feltalálótársa javára lemondott, továbbá, ha a feltalálók bármelyike helyébe az örököse lép.”
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Az oltalmazhatósági vélemény elkészítéséhez teljesíteni kell a bejelentés minimális tartalmi követelményeit. Az oltalmazhatósági véleményt az SZTNH „a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek, illetve a mintaoltalom jogosultjának.”
Az oltalmazhatósági vélemény elkészüléséről az SZTNH a mintaoltalom megadásának meghirdetésével együtt hatósági tájékoztatást tesz közzé a hivatalos lapjában.
A jogalkotó ebben az eljárásban is biztosítani kívánja a határidőben való döntést, ezért, ha az SZTNH nem dönt a fenti határidőn belül a bejelentő vagy a mintaoltalom jogosultja kérheti a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj visszatérítését.
A tervezet a mintaoltalmi perek szabályozását azzal egészíti ki, hogy meghatározza, hogy a mintaoltalmi perekre milyen eltérések vonatkoznak a szabadalmi peres eljárásokhoz képest.
Többek között előírja a bitorlási perek kötelező felfüggesztését, ha a mintaoltalommal kapcsolatban megsemmisítési eljárást kezdeményeztek, lehetővé teszi az SZTNH megsemmisítési eljárásban hozott határozatának felülvizsgálatát, a bírósági eljárás és a bitorlási per bizonyos esetekben való egyesítését, az oltalmazhatósági véleménynek a jogérvényesítés során is kiemelt szerepet szán. A tervezet úgy rendelkezik, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a bíróság – inter partes hatállyal – megállapíthatja a mintaoltalom érvénytelenségét,
A mintaoltalmi szabályozás változtatása szükségessé tette a Büntető Törvénykönyv módosítását is. A tervezet kiveszi az iparjogvédelmi oltalom alól a használatiminta-oltalmat és a topográfia oltalmát. Erre a jogalkotó szerint azért volt szükség, mert gyakori volt a büntetőeljárás megindításával való visszaélés, amely aránytalan terhet jelentett a büntetőhatóságok számára.
A Kormány tervei szerint a fenti módosítások 2017. július 1-jével lépnek hatályba.
