Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az amerikai jogászok között egyre jobban kibontakozik a vita arról, hogy a mesterséges intelligencia a közeljövőben teljesen kiválthatja-e a jogászokat, vagy csak egy segédeszköz lesz, amely könnyebbé teszi a munkájukat, esetleg a jogász fogalma teljesen megváltozik és annak részét képezi majd a mesterséges intelligencia is.
Richard Susskind író és szerkesztő nemrég kifejtette a jogi szakma jövőjével kapcsolatos elképzeléseit, amellyel elindult egy eszmecsere és vita az amerikai jogászok között.
Richard Susskind négy évvel ezelőtt jelentette meg a Holnap Jogászai: Bevezetés a Jövődbe (Tomorrow’s Lawyers Introduction to Your Future.) című könyvét, amelyben radikális változásokat vetített előre.
A könyv második kiadásában előtérbe helyezte a mesterséges intelligencia szerepét a jog világában, valamint az alternatív üzleti modellekről, az alacsony költségű jogi szolgáltatókról, a jogi technológiával foglalkozó startupokról, a jogi szolgáltatások átalakulásáról, a jogtanácsosok növekedő szerepéről és arról értekezett, hogy az egyetemi oktatásnak miként kell alkalmazkodnia a változó elvárásokhoz.
Richard Susskind azzal vált híressé, hogy a jogi szakma jövőjére vonatkozó előrejelzéseit fejtette ki könyveiben. Számos írásában a technológia szerepét hangsúlyozta a jogi szolgáltatásnyújtásban. Többek között azt jósolta, hogy a jogi szektor a mesterséges intelligenciának köszönhetően, alapvető átalakuláson fog átmenni 2020-ig. Véleménye szerint a jogi szakma elismertsége is meg fog változni 2036-ra.
Susskind előrejelzéseinek bekövetkezése azonban számos egyéb feltételtől is függ. Erre Susskind a fiával és Frank Pasquale professzorral közösen szerkesztett, a Szakmák Jövője (Future of Professions) című könyvében fel is hívta a figyelmet. A szerzők az automatizálásnak az egyes szakmákra vonatkozó hatását vizsgálták. Pasquale hangot adott azon véleményének, hogy az automatizálásnak a jogi szektorban való megjelenését az egyes szakértők eltérően értékelik. A tanulmány szerint ez a jogászok körülbelül 4%-ának munkáját fenyegeti, azonban a jogi asszisztens szakmát sokkal komolyabban érinti.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]Más szakértők ugyan egyetértenek Susskind megállapításaival, de úgy vélik, hogy azokból téves következtetéseket von le. Ryan McClead, szerint például „…a mesterséges intelligenciával kapcsolatban olyan várakozások vannak, amelyek ma még lehetetlennek tűnnek, azonban 2036-ra már valósággá válnak. Addigra a mesterséges intelligenciára minden szakmában szükség lesz. A legtöbb iparág alapvetően más lesz 20 év múlva, mint napjainkban.”
Jogászok helyett robotok
A média nagyon felkapta az elmúlt időszakban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos híreket és olyan cikkeket közölt, amely szerint a robotok a jogászok helyébe lépnek majd. Ezek a hírek azonban sokszor alapvető tévedéseken alapulnak.
Susskind szerint sokan túlbecsülik a mesterséges intelligencia rövid távú elterjedésének hatásait, de véleménye szerint hosszú távon éppen a fordítottja figyelhető meg, inkább alábecsülik a mesterséges intelligencia szerepét.
A Legalmosaic alapítója és ügyvezetője, Mark Cohen szerint az olyan fejlesztések mint az ingyenes chatrobotok nagyon hasznosak, de nem alkalmasak arra, hogy pótolják az embereket. Cohen úgy véli, hogy: “A mesterséges intelligencia a legújabb szenzáció, amit éppen felkapott a média. Sokan azt sem tudják mi az a mesterséges intelligencia és milyen feladatokat tud végrehajtani. Nem gondolom, hogy a mesterséges intelligencia fel fogja váltani a jogászokat. Biztos vagyok benne, hogy fog olyan jogi munkát végezni, amelynél alacsony az ügyérték, és amelyet ennek ellenére az ügyvédek jelenleg is végeznek. A komplexebb eseteket teljesen egyedül azonban nem fogják kezelni, inkább az ügyek lehetséges kimenetelének előrejelzésében fognak segíteni a jogászoknak.
Susskind előrejelzése szerint a technológiai lehetőségek olyan gépek fejlesztéséhez vezetnek, amelyek egyre több jogi munkát lesznek képesek elvégezni. Néhány vezető iroda már alkalmaz mesterséges intelligenciát az USA-ban. A DLA Piper például az társasági jogi részlegén, az M&A ügyleteknél használja a technológiát. Az IBM Watson pedig egy jogi kutatást végző eszközt fejlesztett, amelyet a Womble Carlyle Sandridge & Rice and Baker & Hostetler Ügyvédi Iroda használ.
Andrew Arruda az eszközt fejlesztő cég egyik alapítója szerint a médiában és pár cégnél túlzó elvárásokat fogalmaztak meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Arruda szerint „A mesterséges intelligencia valójában egy olyan szoftver, amely előbb-utóbb széles körben elterjedtté válik. A mi szoftverünk jelentős változást hoz a mai technológiai megoldások terén, ennek ellenére mégsem nevezzük mesterséges intelligenciának, egyszerűen csak szoftvernek. A jogi munkában mindig szükség lesz az emberi tényezőre, ha pedig elérjük azt a szintet, hogy már nem lesz szükség emberre az ügyek megoldásához, akkor a társadalom olyan alapvetően fog megváltozni, hogy a mai értelemben vett jogi szakma funkcióját veszti.
A jogi szolgáltatások átalakulása
Susskind szerint a jogi munka alapjaiban fog megváltozni, ahogy a jogászok szerepe is inkább az olyan technológiák létrehozására helyeződik át, amelyek végre tudják hajtani az új feladatokat. A mesterséges intelligencia már most is képes jogi véleményt adni, kérdésekre válaszolni és okiratokat azonosítani, azonban még nem beszélhetünk robot ügyvédekről – mondta. Úgy véli, évtizedeken belül arról kell majd dönteniük az embereknek, hogy ők maguk vagy robotok végezzék a jogi munkát.”
Cohen szerint sokkal fontosabb megvizsgálni, hogy „milyen is egy jogász és hogyan dolgozik. „Tulajdonképpen a jogászok döntik el, hogy mi jogszerű és mi nem az, bár ma ezt sokszor más alternatív jogi szolgáltatásnyújtók teszik helyettük.”
Ha megnézzük az olyan cégek, amelyek betörtek a piacra, mint az Axiom, Atrium and LegalZoom többségében ügyvédi irodákkal és egyéni ügyvédekkel működnek együtt. A mesterséges intelligenciát is emberek fejlesztik a saját érdekeik szerint. Susskind szerint azonban a jogi munkát, legalább részben át fogják venni a gépek. Sok jogász szerint a gépek képtelenek gondolkodni vagy érezni, ezért nem tudnak ítéleteket hozni és empátiát sem éreznek. A másik elterjedt vélekedés szerint a gépek úgy tudják felváltani a jogászokat, hogy leutánozzák a jogászok munkamódszerét.
McClead véleménye szerint a gépek bizonyos feladatok elvégzése során felülmúlják az embereket. Így fogalmazott: „Amikor elkezded tanítani a gépet, akkor nagyon buta. Amikor végzel a képzéssel, akkor is csak a megtanult folyamatokat tudja végrehajtani, de azt nagyon gyorsan, és sokszor jobban is mint egy ember. Egy folyamat betanítása is rengeteg munkát igényel. A gépek tulajdonképpen kiterjesztik a jogászok feladatát, de nem lépnek a helyükbe.”
Cohen úgy véli, a big data és a gépi tanulás ugyan alátámasztja a fenti állításokat, de azokat pontosítani kell.
Cohen azt állítja: “A jogi szakma tulajdonképpen a meggyőzésről szól, akár egy tárgyalás, akár egy szerződéskötés esetét nézzük. “A leghatékonyabb jogász nem az lesz, aki a legmagasabb IQ-val rendelkezik, hanem, aki a legjobban tudja használni az IQ-ját és az EQ-ját, és aki megérti, hogy mit is kell bevinnie a gépbe ahhoz, hogy a kívánt adatot megkapja. Továbbá arra is nagyon oda kell figyelni, milyen adatot keresünk.”
A jövő jogászai
Susskind szerint a számítógépeknek a többi szakmában feltárt előnyeit a jogi szektorban is megfelelően alkalmazni fogják. A gépek biztosan el fognak terjedni az egyes jogi munkafolyamatokban és elképzelhető, hogy pótolják a jogászokat. Szerinte a 2020-as évek elejétől a jogászoknak másfajta munkát kell majd végezniük. Susskind úgy véli a jogászoknak vagy versenyezniük kell a gépekkel, vagy olyan különleges jogi munkát kell találniuk, amelyhez mindenképpen szükségesek az emberi képességek, vagy még egy lehetőségük van, részt vehetnek a mesterséges intelligencia fejlesztésében.
Paul Carr, az Axiom elnöke így vélekedett: „A jogászok nem fognak tömegesen fejlesztőkké válni. Ugyanakkor egy szabályokon alapuló rendszer létrehozása vagy egy gépi tanuláson alapuló technológia kifejlesztése elképzelhetetlen tárgyi tudás és a technológia működésének megértése nélkül.”
Cohen pedig Susskind azon állítását említette, miszerint a jog egyre jobban interdiszciplináris tudománnyá válik majd. Ezzel ő is egyetértett, de hozzátette: „Szembe kell néznünk azzal, hogy sok ember csak azért jelentkezik jogi egyetemre, mert nem jók az eredményei matematikából és a természettudományos tárgyakból. Ezért nem tartom valószínűnek a fiatal jogászok tömeges megjelenését a mesterséges intelligencia fejlesztői között.”
Susskind megállapításaiból az a konklúzió vonható le, hogy a távoli jövőben jóval kevesebb hagyományos jogászra lesz szükség.
Paul Carr ezt azt állítást provokatívnak értékeli. Szerinte „Amióta bonyolult jogi szabályozás vonatkozik az üzleti élet minden területére, legyen az a foglalkoztatás, a kereskedelem, vagy a környezetvédelem, szükség van jogászokra. Jogi viták, választottbírósági eljárások és konfliktusok is régóta vannak, amelyben szintén elengedhetetlen a jogi segítség.”
McClead véleménye szerint: “Akár tetszik, akár nem, mindig szükségünk lesz hagyományos jogászokra. Sok olyan dologra, amelyet jogászok végeznek csak az emberek képesek. Lehet a munkájukat a technológiával fejleszteni és kiegészíteni, de valószínűleg mindig az emberek fogják fejleszteni és használni a technológiát és ők fognak tanácsot adni az ügyfeleiknek.”
Arruda szerint is inkább az a valószínű, hogy az emberek együtt fognak dolgozni a mesterséges intelligenciával az ügyek megoldásán. Szerinte hosszú távon egyik sem kerekedik felül a másikon. „Ha a technológiát megfelelően használjuk, szerintem több jogi munkát tudunk majd elvégezni. Mindig szükségünk lesz jogászokra, csak az fog megváltozni, hogy mit értük jogász alatt, és annak része lesz a mesterséges intelligencia is.
