Kérhet e hozzáférést a vizsgázó saját dolgozatához?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Személyes adatokat tartalmaz‑e egy vizsgadolgozat, és így a vizsgázó ezen az alapon kérhet‑e hozzáférést a saját dolgozatához a vizsga szervezőjétől?

E kérdés eldöntésére irányult jelen ügyben az ír Supreme Court- nak (legfelsőbb bíróság, Írország) az Európai Bírósághoz (a továbbiakban: EuB ) előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelme. Az eljárás azonban nem közvetlenül a vizsgadolgozathoz való hozzáférésre irányult, hanem arra is, hogy a korábbi ír adatvédelmi biztos a hozzáférés megtagadása miatt tett panaszt nem vizsgálta ki.

A Peter Nowak kontra Data Protection Commissioner ügy [1] központi kérdése kapcsán az EuB azt is vizsgálta, vajon bír e jelentőséggel az, hogy a dolgozat kézzel íródott, illetve hogy a vizsgáztató dolgozatra írt megjegyzései is a vizsgázó személyes adatának minősülnek‑e.

Az Európai Bíróság Peter Nowak és a Data Protection Commissioner ügyben hozott ítéletében az alapkérdés az volt, hogy az ír adatvédelmi biztos megtagadta P. Nowaktól a hozzáférést vizsgázóként írt vizsgadolgozatának javított példányához azzal az indokkal, hogy az abban foglalt információk nem minősülnek személyes adatoknak.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, (a továbbiakban: irányelv) [2] értelmezésére vonatkozott.

Bár a 95/46/EK irányelv helyébe a 2018.május 25-én hatályba lépő 2016/679 (EU) adatvédelmi alaprendelet a „GDPR” rendelete [3] nem érinti a személyes adatok fogalmát, az EuB jelen ügyben hozott ítélete az uniós adatvédelmi jogszabályok jövőbeni alkalmazása szempontjából mégis komoly jelentőséggel bír.

A tényállás

P. Nowak gyakornok könyvelő-adószakértő volt, aki sikerrel letette az első szintű számviteli tárgyak vizsgáit, valamint három, az írországi könyvvizsgáló-adótanácsadói szakmai szervezet, által szervezett második szintű vizsgát is letette. Mindazonáltal nem sikerült a vizsgája stratégiai pénzügyi számvitel és számviteli kezelés tantárgyból, amely során a vizsgázóknak lehetőségük van dokumentumok használatára (nyitott tankönyves vizsga).

2009 őszén, miután e vizsgája negyedszerre sem sikerült, P. Nowak először panasszal élt e vizsga eredményével szemben. Panaszának elutasítása miatt 2010 májusában az adatvédelmi törvény 4. cikke alapján kérelmet nyújtott be a könyvvizsgáló‑adótanácsadói szakmai szervezet birtokában lévő, őt érintő személyes adatok egészéhez való hozzáférés iránt.

2010. június 1‑jei levelében a könyvvizsgáló‑adótanácsadói szakmai szervezet 17 dokumentumot megküldött P. Nowaknak, vizsgadolgozatának megküldését azonban megtagadta azon az alapon, hogy a vizsgadolgozat nem tartalmaz az adatvédelmi törvény értelmében vett „személyes adatokat”. P. Nowak ekkor az adatvédelmi biztoshoz fordult a vizsgadolgozata közlésének elutasítását alátámasztó indokok megalapozottságát vitatva. 2010 júniusában az adatvédelmi biztos e‑mailben arról tájékoztatta egyebek mellett P. Nowakot, hogy „a vizsgadolgozatok általában nem esnek az adatvédelmi szabályok hatálya alá, …mivel az ilyen dokumentumok általában nem minősülnek személyes adatnak”.

Az adatvédelmi biztos e válaszát P. Nowak és e biztos közötti levélváltás követte, amely 2010. július 1‑jén azzal zárult, hogy P. Nowak hivatalos panaszt tett.

2010. július 21‑i levelében az adatvédelmi biztos tájékoztatta P. Nowakot arról, hogy az ügyiratok tanulmányozását követően nem talált jelentős jogsértést az adatvédelmi törvény vonatkozásában, és hogy e törvény 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja alapján, amely a komolytalan vagy zaklató panaszok esetéről rendelkezik, úgy határozott, hogy nem vizsgálja P. Nowak panaszát. A levél arra is rámutatott, hogy azok a dokumentumok, amelyekkel kapcsolatban P. Nowak gyakorolni kívánta „helyesbítéshez való jogát, nem minősülnek olyan személyes adatnak, amelyre az adatvédelmi törvény 6. cikkét alkalmazni kellene”.

P. Nowak e határozat ellen jogorvoslattal élt a Circuit Court (körzeti bíróság, Írország) előtt. E bíróság a keresetet elfogadhatatlannak nyilvánította azzal az indokkal, hogy vizsgálat hiányában nincs keresettel megtámadható határozat, továbbá úgy ítélte meg, hogy a kereset nem megalapozott, mivel a vizsgadolgozat nem minősül személyes adatnak.

P. Nowak ezt az ítéletet a High Court (felsőbíróság, Írország) előtt támadta meg, amely az ítéletet. Ezt követően a High Court (felsőbíróság) ítéletét pedig a Court of Appeal (fellebbviteli bíróság, Írország helybenhagyta) helyben hagyta. Azonban a Supreme Court (legfelsőbb bíróság, Írország), amely engedélyezte a Court of Appeal (fellebbviteli bíróság) ítéletével szembeni fellebbezést, a P. Nowak által az adatvédelmi biztos határozatával szemben benyújtott keresetet elfogadhatónak nyilvánította.

A 95/46 irányelvet az adatvédelmi törvény ültette át az ír jogrendbe. [4] E törvény 1. cikkének (1) bekezdése az alábbi módon határozza meg a „személyes adatok” fogalmát:

„Olyan természetes személyre vonatkozó adat, aki az adat alapján, vagy az adat és más, az adatkezelő birtokában lévő vagy számára beszerezhető információval együtt azonosított vagy azonosítható.”

A hozzáférési jogot az adatvédelmi törvény 4. cikke szabályozza, amelynek (6) bekezdése kifejezetten a vizsgák eredményeihez való hozzáférés iránti kérelem tárgyában ki mondja hogy:

„a) A jelen szakasz alkalmazásában azt a kérelmet, amelyet az egyén e szakasz (1) bekezdése alapján nyújt be valamely olyan vizsgának az eredményével kapcsolatban, amelyen részt vett,

i. a vizsga eredményeinek első alkalommal történő nyilvánosságra hozatalának napján, vagy

ii. a kérelem napján

kell benyújtottnak tekinteni – attól függően, melyik történt később; …

b) A jelen bekezdés alkalmazásában »vizsga« minden olyan eljárás, amelynek célja valamely személy tudásának, intelligenciájának, készségének vagy képességének meghatározása valamely teszt, feladat vagy más tevékenység során.”

Az adatvédelmi törvény 6. cikke kimondja az azon személyes adatok helyesbítésére és törlésére vonatkozó jogot, amelyek kezelése nem e törvénynek megfelelően történik.

A Data Protection Act fent hivatkozott 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja kötelezi az adatvédelmi biztost a panasz kivizsgálására, „kivéve, amennyiben az véleménye szerint komolytalan vagy zaklató”.

Mivel a Supreme Court maga is kétségesnek találta, hogy egy vizsgadolgozat a 95/46 irányelv értelmében illetve a fenti ír nemzeti szabályok alapján minősülhet, az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjesztett az EuB elé.[5]

Az EU-jog alkalmazása

Az Európai Bíróság immár hét évtizedes ítélkezési gyakorlata a tagállami jogalkalmazó számára dzsungelnek tűnhet.

Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmaznia az uniós jogot?

Melyek a tagállami kártérítési felelősség szabályai?

Melyek az előzetes döntéshozatali kérelem érdemi elbírálásának feltételei?

Könyvünk segít az eligazodásban és választ ad a kérdésekre.

További információ és megrendelés >>

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről és az EuB ítélete.

Kérdéseivel, az ír legfelsőbb bíróság lényegében arra keresett választ, hogy a 95/46 irányelv 2. cikkének a) pontját, úgy kell‑e értelmezni, hogy valamely vizsgázó által egy szakmai vizsga során adott írásbeli válaszok és a vizsgáztató esetleges vonatkozó megjegyzései személyes adatoknak minősülnek e rendelkezés értelmében.

A „személyes adatok” fogalma az irányelv szerint „az azonosított vagy azonosítható természetes személyre, az érintettre vonatkozó bármely információ.

 Az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén”.

Ez a rendelkezés a személyes adatokat „az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információként” határozza meg, továbbá „az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható, különösen egy azonosító szám vagy a személy fizikai, fiziológiai, pszichikai, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több egyedi tényező és a személy egymáshoz rendelése révén”.

Vitathatatlan, hogy egy szakmai vizsgán részt vevő vizsgázó olyan természetes személy, akár közvetlenül, neve alapján, akár közvetve, azonosítási számán keresztül, amely fel van tüntetve a vizsgadolgozatán vagy e dolgozat fedőlapján, de azonosítható. Következésképpen annak, hogy a vizsgáztató azonosítani tudja‑e, vagy sem, a vizsgázót vizsgadolgozatának javítása vagy osztályozása során, nincs jelentősége.

Ahhoz ugyanis, miként az EuB Breyer ügyben hozott ítéletében rámutatott, hogy valamely adatot a 95/46 irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett „személyes adatnak” minősítsenek, nem követelmény, hogy az érintett személy azonosítását lehetővé tévő minden adat egy személy kezében legyen. [6]

Tény, hogy ha a vizsgáztató nem is ismeri a vizsgázó kilétét az általa egy vizsga keretében adott válaszok értékelésekor,  attól még a vizsgát szervező szervezet, rendelkezhet olyan információkkal, hogy nehézség vagy kétely nélkül azonosíthassa e vizsgázót azonosítási száma alapján, és így az általa adott válaszokat e személynek tulajdonítsa.

Az EuB szerint ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy a vizsgázó által egy szakmai vizsga keretében adott írásbeli válaszok és a vizsgáztató esetleges vonatkozó megjegyzései az irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében e vizsgázóra vonatkozó információknak minősülnek‑e.[7]

Miként az EuB már a Rijkeboer ítéletében kimondta, a 95/46 irányelv hatálya igen széles, és az irányelvben szereplő személyes adatok különfélék,[8] a „bármely információ” kifejezésnek a „személyes adat” fogalma 95/46 irányelv 2. cikke a) pontjában található meghatározásának keretében történő alkalmazása ugyanis az uniós jogalkotó azon célját tükrözi, hogy tág jelentést adjon e fogalomnak. Maga a fogalom potenciálisan magában foglal minden típusú információt, feltéve hogy az adott személyre „vonatkoznak”. Ez a feltétel akkor teljesül, ha az információ tartalmánál, céljánál vagy hatásánál fogva egy meghatározott személyhez kapcsolódik.

E válaszok a vizsgázóról többféle információt is tartalmaznak, összegyűjtésük célja a vizsgázó szakmai tudásának és az adott foglalkozás gyakorlására vonatkozó képességének az értékelése. Az ilyen információk felhasználása, - amely különösen abban nyilvánul meg, hogy vizsgázó az érintett vizsgát sikerrel vagy sikertelenül teljesíti,- hatással lehet e személy jogaira és érdekeire, amennyiben például a kívánt szakmához vagy álláshoz való hozzáférésre vonatkozó esélyeit meghatározhatja vagy befolyásolhatja.

Annak megállapítása, hogy valamely vizsgázó által egy szakmai vizsgán adott írásbeli válaszok az e vizsgázóra vonatkozó információknak minősülnek tartalmuknál, céljuknál és hatásuknál fogva, vonatkozik arra az esetre is, ha, nyitott tankönyves vizsgáról van szó, ugyanis egy vizsga nem egy adott személytől független információk megszerzését célozza, sokkal inkább a vizsgázó teljesítményét kell megállapítania és dokumentálnia.

General Data Protection Regulation -

texts, commentaries and practical guidelines

Az új általános adatédelmi rendelet értelmében a kötelezettségek megsértése esetén akár 20 millió eurós bírság is kiszabható.

Angol nyelvű kommentárunk hasznos segítséget nyújt a felkészüléshez és segít a rendelet nehéz nyelvezetének feldolgozásában. 

Megrendelés >>

A vizsgáztatónak a vizsgázó válaszaihoz írott esetleges megjegyzéseivel kapcsolatban az EuB megállapította, hogy azok a vizsgázóra vonatkozó információknak minősülnek. [9]

E megjegyzések tartalma a vizsgáztatónak a vizsgázó vizsga során nyújtott egyéni teljesítményére, az érintett területen fennálló ismereteire és tudására vonatkozó véleményét vagy értékelését tükrözik. E megjegyzéseknek pontosan az a céljuk, hogy dokumentálják a vizsgáztatónak a vizsgázó teljesítményéről adott értékelését, és hatással lehetnek a vizsgáztatóra.

Azt a megállapítást, miszerint a vizsgáztatónak a vizsgázó vizsga során adott válaszaira vonatkozó megjegyzései olyan információknak minősülnek, amelyek tartalmuknál, céljuknál és hatásuknál fogva e vizsgázóhoz kapcsolódnak, nem kérdőjelezi meg az a tény, hogy a megjegyzések egyúttal a vizsgáztatóra vonatkozó információnak is tekinthetők,[10] továbbá amennyiben azonosított vagy azonosítható személyekről van szó, az irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett személyes adatnak minősülnek.

Az EuB szerint vitathatatlan, hogy a vizsgázónak a magánélet tiszteletben tartásához való jogán alapuló jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy tiltakozhasson egy vizsga során adott írásbeli válaszainak és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzéseinek a hozzá kapcsolódó vizsgadolgozat vizsgaeljáráson kívüli kezelése ellen, és különösen az ellen, hogy a dolgozatát hozzájárulása nélkül harmadik fél részére továbbítsák, vagy akár nyilvánosságra hozzák. A vizsga szervezője, mint az adatok kezelésért felelős szervezet ugyancsak köteles biztosítani, hogy e válaszokat és megjegyzéseket olyan módon tárolják, amellyel elkerülik, hogy harmadik személyek azokhoz jogosulatlanul hozzáférhessenek.

A hozzáféréshez és helyesbítéshez való, az irányelv 12. cikkének a) és b) pontjában előírt jog igazolható a vizsgázó egy szakmai vizsga során adott írásbeli válaszainak és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzéseinek vonatkozásában is.

Az irányelv 12. cikkének b) pontjában előírt helyesbítéshez való jog azonban nem teheti lehetővé a vizsgázó számára „téves” válaszainak utólagos „helyesbítését”.

Az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének d) pontjából az következik, hogy a személyes adatok pontos és teljes jellegét azon célra tekintettel kell értékelni, amely célból ezen adatokat gyűjtötték. E cél e vizsgázó vizsga során adott válaszai esetében az, hogy értékelni lehessen e vizsgázónak a vizsga időpontjában fennálló ismereteinek és tudásának szintjét. Márpedig ezt a szintet éppen a válaszaiban előforduló hibák tükrözik. Következésképpen az ilyen hibák egyáltalán nem minősülnek a 95/46 irányelv értelmében vett olyan hibáknak, amelyek ugyanezen irányelv 12. cikkének b) pontja alapján helyesbítéshez való jogot keletkeztetnének.

Ezzel szemben adódhatnak olyan helyzetek, amikor egy vizsgázó vizsga során adott írásbeli válaszai és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzései  azért bizonyulnak hibásnak mert tévedésből összecserélték a vizsgadolgozatokat, ezáltal egy másik vizsgázó válaszait tulajdonították az érintett vizsgázónak, vagy mert az e vizsgázó válaszait tartalmazó lapok egy része elveszett, miáltal az említett válaszok nem teljesek, vagy mert a vizsgáztató esetleges megjegyzései nem dokumentálják megfelelő módon az érintett vizsgázó válaszainak általa adott értékelését.

Mivel egy vizsgázó szakmai vizsga során adott írásbeli válaszai és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzései vizsgálhatók többek között helyességük vagy tárolásuk szükségessége szempontjából, az irányelv 6. cikke (1)bekezdésének d) és e) pontja alapján, és helyesbítés vagy törlés tárgyát képezhetik az irányelv 12. cikkének b) pontja értelmében, meg kell állapítani, hogy az, hogy egy vizsgázó számára hozzáférési jogot biztosítanak e válaszokhoz és megjegyzésekhez ezen irányelv 12. cikkének a) pontja értelmében, ezen irányelvnek e vizsgázó magánélethez való joga védelmének a rá vonatkozó személyes adatok kezelése tekintetében történő biztosítására irányuló célját szolgálja, [11] függetlenül attól, hogy a vizsgázó rendelkezik‑e hozzáférési joggal a vizsgaeljárásra alkalmazandó nemzeti szabályozás értelmében, vagy sem.

Ezzel összefüggésben az EuB emlékeztetett arra, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jog magában foglalja többek között, hogy az érintett személy megbizonyosodhat arról, hogy a rá vonatkozó személyes adatok helyesek, és azokat jogszerűen kezelik. Amint ez az irányelv (41) preambulumbekezdéséből kitűnik, a szükséges ellenőrzések elvégzése céljából minden személy számára biztosítani kell az irányelv 12. cikkének a) pontja értelmében a rá vonatkozó, adatkezelés alatt álló adatokhoz való hozzáférés jogának gyakorlását. E hozzáféréshez való jog szükséges többek között annak lehetővé tételéhez, hogy az érintett kérelmére az adatkezelő helyesbítse, törölje vagy zárolja adott esetben ezen adatokat, és ekképpen az érintett gyakorolhassa az említett irányelv 12. cikkének b) pontjában szereplő jogait.[12] Végül az EuB meg állapította, hogy az irányelv 12. cikkének a) és b) pontja szerinti, hozzáféréshez és helyesbítéshez való jog nem terjed ki a vizsgakérdésekre, amelyek nem minősülnek a vizsgázó személyes adatainak, illetve, hogy mind a 95/46 irányelv, mind pedig a helyébe lépő 2016/679 rendelet e jogokat bizonyos mértékig korlátozza.

Jogászvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Az irányelv 13. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében a tagállamok jogszabályokat fogadhatnak el többek között a 6. cikk (1) bekezdésében és a 12. cikkben foglalt jogok és kötelezettségek körének korlátozására, amennyiben a korlátozás az érintett vagy mások jogainak és szabadságainak védelme biztosításához szükséges.

A 2016/679 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének e) pontja a korlátozási okok jelenleg a 95/46 irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében foglalt listáját kiterjeszti az Unió vagy valamely tagállam „egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzéseire”.  A rendeletnek az érintett személy hozzáférési jogára vonatkozó 15. cikke (4) bekezdése szerint a személyes adatok másolatának igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

A fentiekre tekintettel az EuB szerint a 95/46 irányelv 2. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely vizsgázó által egy szakmai vizsga során adott írásbeli válaszok és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzései e rendelkezés értelmében személyes adatoknak minősülnek.[13] (Ítélet 62. pont.)

Lábjegyzetek:

[1] 2017. július 20.-i Peter Nowak kontra Data Protection Commissioner C‑434/16. sz. ítélet ECLI:EU:C:2017:582 (a továbbiakban: Ítélet)

[2] az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 (EU) (2016. április 27.) rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

[4] Data Protection Amendment Act 2003 az adatvédelmi törvény módosításáról szóló 2003. évi törvény által módosított Data Protection Act 1988 1988. évi adatvédelmi törvény.

[5] Ítélet 18-26.pont.

[6] 2016. október 19‑i Breyer ítélet, C‑582/14, EU:C:2016:779, 43. pont.

[7] Ítélet 32. pont.

[8] 2009. május 7‑i, C‑553/07, EU:C:2009:293, 59. pont.

[9] Ítélet 42. pont.

[10] Ítélet 44. pont.

[11] 2014. július 17‑i YS és társai ítélet, C‑141/12 és C‑372/12, EU:C:2014:2081, 45. és 46. pont.

[12] YS és társai ítélet, 44. pont.

[13] Ítélet 62. pont.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • válás

    Az EJEB kiemelte, hogy a hatóságoknak tudomásuk volt a férfi tartózkodási helyéről, elfogatóparancsok is voltak érvényben vele szemben, mégsem hallgatták ki őt egy büntetőeljárásban sem a gyermek hollétéről.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!