Cikkek

Igazságügyi szakértő a közjegyzői eljárásban – II. rész

Az alábbiakban a közjegyző előtti egyezségi eljárás elméleti és gyakorlati kérdéseit, valamint eme eljárás és az igazságügyi szakértő kirendelésének esetleges kapcsolódási pontjait tekintjük át, tekintettel a közjegyzőség perhatékonysági szempontjaira.

AB: az E) cikk alapján igen, a Q) alapján nem hirdethető ki a szabadalmi megállapodás

AB: az E) cikk alapján igen, a Q) alapján nem hirdethető ki a szabadalmi megállapodás
Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 16.
Címkék: , , , , , ,
Rovat: ,

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése körében megállapította, hogy nem hirdethető ki az olyan nemzetközi szerződés, amely magánjogi jogviták egy csoportjának elbírálására vonatkozó joghatóságot az Európai Unió alapító szerződéseiben nem szereplő nemzetközi intézményre ruház át.

EUB: A fogyasztói joghatóság feltételei

Szerző: dr. Ferge Zsigmond
Dátum: 2018. június 18.
Rovat:

Maximilan Schrems Ausztriában a Facebook Ireland Limiteddel szemben bírósági eljárást kezdeményezett, mert szerinte e társaság megsértette a magánélethez és adatai védelméhez való jogát. Online közzétett felhívása nyomán hét olyan további Facebook-felhasználó engedményezte azonos állítólagos jogsértésre vonatkozó igényeit Schremsre, akiknek lakóhelye Ausztriában, más tagállamokban és harmadik országokban volt. Az Európai Unió Bírósága az elé terjesztett, Schrems kontra Facebook Ireland-ügyben hozott ítélete különösen a fogyasztói joghatóságra vonatkozik.

Jogválasztás

Szerző: Fejes Melinda
Dátum: 2018. március 8.
Rovat:

Az új Nemzetközi Magánjogi Kódex jellemzője, hogy a korábbinál jóval szélesebb körben biztosítja a felek akarati autonómiáját, mint elődje, és részletesebb szabályozást ad. A jogválasztás lehetősége számos különös részi normában megjelenik, és nemcsak a szerződési joghoz kapcsolódva. A legfontosabb közös rendelkezéseket az általános rész foglalja össze.

A nemzetközi magánjog újraszabályozása

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. március 6.
Rovat:

A hazai jogalkalmazó szemével a nemzetközi magánjog meglehetősen színes forgatagnak tűnhet: jogforrásai között a nemzetközi egyezmények mellett megtalálhatjuk az utóbbi évek európai uniós jogalkotói munka eredményeként mára már csaknem húszra rúgó európai uniós rendeleteket, és a nemzeti jog rendelkezéseit is. E színes kép 2018. január 1-jével tovább formálódik: hatályba lépett a tavaly tavasszal elfogadott új nemzetközi magánjogi törvény.

Újragondolt nemzetközi magánjog

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. március 6.
Rovat:

Az alábbiakban az új nemzetközi magánjogi törvény és a nemzetközi magánjogi tárgyú európai uniós rendeletek viszonyát vesszük górcső alá. A törvény szemlélete alapvetően önállóságot vár el a jogalkalmazótól és a jogkereső közönségtől. Azt, hogy a törvény általános felhívására tekintettel minden esetben maga győződjön meg arról, van-e a magyar szabályozást megelőző uniós vagy nemzetközi norma, amit figyelembe kell vennie. Az európai és nemzetközi jogforrások útvesztőiben való eligazodáshoz ugyanakkor jelentős segítséget nyújt a törvény indokolása.

Jogszabályváltozások 2018. január 1-jétől

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. március 6.
Rovat:

A szokásosnál is nehezebb feladat elé állítja a jogászokat január első napja az elkövetkezendő évben, különösen az eljárásjogok területén. Több mint fél évszázad után új polgári perrendtartási kódex lép hatályba, de 2018. január 1-jétől alkalmazandó a közigazgatási perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartás is. Változik továbbá az adóeljárás és a nemzetközi magánjog szabályozása, illetve az ügyvédi tevékenységre vonatkozó előírások is új törvényben kaptak helyet. A kódexek számos végrehajtási törvényt, rendeletet is magukkal hoznak. Jogszabályfigyelő rovatunk év végi különszámában a legfontosabb újdonságokat gyűjtöttük csokorba – a teljesség igénye nélkül –, ezzel is segítve az eligazodást.

A jogalkotással okozott kár

Szerző: Gerse Márton
Dátum: 2018. február 21.
Rovat:

Az államhatalom gyakorlásában egyértelműen kitüntetett szereppel bír a jogalkotás. Ez magától értetődő, hiszen a törvényhozás a szuverenitás, mint belső-külső értelemben független főhatalom érvényesülésének meghatározó eleme, az életviszonyok normatív szabályozásának egyetlen jogszerű módja. Éppen ezért nem csoda, hogy e területen a szuverén immunitása, felelőtlensége nem, vagy csak kivételesen vitatható. Csakhogy időközben az állam nem csupán polgáraira, hanem saját működésére vonatkozóan is jogi kereteket alkot: jogrendszere csúcsára az alkotmányt helyezi és jogalkotását illetően is minőségi követelményeket támaszt. Felelőtlensége burkát közjogi értelemben az alkotmány érvényesülése felett őrködő alkotmánybíróság töri át, újabban pedig immunitása magánjogi értelemben is újra és újra megkérdőjeleződik. Utóbbi körbe azon esetek tartoznak, melyekben a jogalkotási aktusok érvényesülése magánszemélyek esetleges károsodását hozza magával. Írásomban azzal foglalkozom, hogy milyen folyamatok mentek végbe és zajlanak ma is az állam polgári jogi kárfelelősségének terén, s közelebbről szemlélve milyen érvek találkoznak az állam magánjogi immunitásáról való nemzetközi, európai és magyar diskurzusban.

Személyiségi jog-e a munkához való jog?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. december 21.
Rovat:

A kérdés tétje nem kicsi: amennyiben a munkához való jog személyiségi jognak minősül, az akár olyan jogértelmezéshez is vezethet, amely szerint egy jogellenes munkaviszony-megszüntetés önmagában jogosultságot teremthet a munkavállaló számára sérelemdíj követelésére. Ennek megítéléséhez azonban át kell tekinteni a munkához való jog és a személyiségi jog tartalmát és az azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat fejlődését. Ezt teszi meg lapunknak eljuttatott közleményében dr. Pap Máté ügyvéd, a KCG Partners Ügyvédi Társulás tagja.

Megújuló jogrendszerünk, avagy mi lesz a hatályos joganyag 2018. január 1-jén?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. december 18.
Rovat:

Erre a kérdésre jelenleg még nem lehet pontos választ adni, de annyi bizonyos, hogy a trendek már jól láthatóak, hiszen számos új, kiemelt jogszabály, így a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, az általános közigazgatási rendtartás és a nemzetközi magánjogi törvény 2018. január 1-jei hatálybalépését már kihirdették. Ezek a nagy ívű változások újabbakat generálnak, hiszen a rendszerszerűen megreformált, koncepcionálisan is új alapokra helyezett kódexekhez kell igazítani a jogrendszer tárgyban kapcsolódó minden jogszabályát, törvényi és rendeleti szinten is.