Cikkek

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

A fellebbezést tartalma szerint kell elbírálni

A keresetlevél vizsgálata során mindig az adott, konkrét tényállás és kereseti kérelem vonatkozásában dönthető el, hogy a keresetlevél tartalma megfelel-e a törvényi követelményeknek.

Egyszerűbb keresetlevél nyomtatványokra van szükség

Az új Polgári perrendtartással összefüggő keresetlevél nyomtatványok rövidebbé és közérthetőbbé tétele a célja annak a javaslatcsomagnak, melyet augusztus elején terjesztett elő az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Igazságügyi Minisztériumnak. Az ügyfelek visszajelzései és a bíróságok tapasztalatai alapján készült előterjesztés másik fontos kezdeményezése, hogy illetékmentes legyen a keresetlevelek visszautasítása. 

A keresetlevél beadásának időpontja határozza meg a költségkedvezményeket

A 2018. január 1. napja után benyújtott illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elbírálására a keresetlevél benyújtásakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

Igazságügyi szakértő a közjegyzői eljárásban – II. rész

Az alábbiakban a közjegyző előtti egyezségi eljárás elméleti és gyakorlati kérdéseit, valamint eme eljárás és az igazságügyi szakértő kirendelésének esetleges kapcsolódási pontjait tekintjük át, tekintettel a közjegyzőség perhatékonysági szempontjaira.

Kezdődik az ítélkezési szünet

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 15.
Címkék:
Rovat:

Vasárnap, a Bíróságok Napjával kezdetét veszi a bíróságokon a törvénykezési szünet, amely 2018. augusztus 20-ig tart. A törvénykezési szünet tartama alatt a bíróságok – fő szabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat – olvasható a birosag.hu-n.

A rokontartás bírói gyakorlata-4.rész

Szerző: Gerse Márton
Dátum: 2018. július 5.
Rovat:

Cikkünk első részében többek között a gyermektartás és a szülőtartás viszonyával, a kötelezett jövedelmével, a tartásdíj automatikus emelkedésével is foglalkoztunk.

Cikkünk második részében a gyermektartási perek kialakult gyakorlatát mutattuk be. Olvashattak többek között a bírósági statisztikákról és a gyermek alapvető szükségleteiről.

Múlt héten a kötelezett tartási képességénél és a tartásdíj mértékének megállapításánál figyelembe veendő szempontokat ismerhették meg.

Cikksorozatunk befejező részében pedig a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló megállapításait és javaslatait ismertetjük.