Rogán: a Kúria a bankok oldalára állt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vezető kormánypárt és az MNB kevéssé lelkes a Kúria keddi jogegységi döntésétől; csalódottságukon túl azokra a kérdésekre hívják fel a figyelmet, amelyekben a Kúria még nem  döntött: például az egyoldalú kamatemeléseket még nem értelmezték. A bankszövetség elégedett és segítséget ígér a devizahiteleseknek.

A Kúria jogegységi döntéséről szóló írásunkat itt találja.

Rogán: a Kúria a bankok oldalára állt

A legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt – így értékelte Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatón a Kúriának a devizahitelek ügyében hozott határozatát.

A Fidesz frakcióvezetője azt is mondta ugyanakkor, hogy a mostani határozatból nem derül ki, foglalkozott-e és ha igen, milyen döntést hozott a Kúria például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés ügyében. Ezért ezekkel kapcsoltban továbbra is várják a legfőbb bírói testület döntését, mert a Fidesz szerint a bankok mindkettő alkalmazásával megkárosították a devizahiteleseket.

Ha ezek az érdemi állásfoglalások megszületnek, reményeik szerint minél hamarabb, a parlament ki fogja alakítani álláspontját – közölte a politikus.

Arra a felvetésre, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben a Kúria az Európai Bírósághoz fordult, a frakcióvezető azt válaszolta: „nem értem, miért kellett az Európai Bírósághoz fordulni. A Kúriát elég bölcsnek érzem ahhoz, hogy maga is meg tudja hozni a döntését”.

Bankszövetség: azért a bankok segítenek

A Magyar Bankszövetség és minden tagintézménye elkötelezett a jogszabályok és a bírósági döntések maradéktalan betartása mellett, a Kúria hétfői döntésével pedig megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt – közölte a Kúria döntése után a bankszövetség főtitkára.

Kovács Levente hangsúlyozta: a bankszövetség gyakorlatának megfelelően „a bírósági döntéseket nem véleményezzük, hanem maradéktalanul végrehajtjuk.”

Kiemelte: a Kúria hétfői döntésével sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás lezárult, a devizahiteles szerződések élő és jogszerű szerződések, melyeket teljesíteni kell. „Ugyanakkor látjuk a lakáshitelezés társadalmi problémáit. Tudjuk, hogy sok családnak segítő kézre van szüksége.” – mondta. Hozzáfűzte: a nehézségek mérséklésében a bankszektor szerepet vállal.A devizahiteles ügyfelek kétharmada már kézzel fogható segítséget kapott a kormányzat, a bankok és a közös programok révén. Az árfolyamgát kibővítése már valamennyi devizahiteles ügyfélnek segítséget biztosít – emelte ki végezetül Kovács Levente.

MNB: a Kúria nem döntött az erőfölénnyel való visszaélésről

Az MNB tudomásul veszi a Kúria hétfői döntését, de Nagy Márton a jegybank ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a Kúria nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok vissza éltek-e erőfölényes helyzetükkel.

Nagy Márton szerint alapvetően közgazdasági és fogyasztóvédelmi szempontból a devizahiteleknél a szerződésekben a kamatokra és költségekre vonatkozó „ok-lista nem felel meg az átláthatóság követelményeinek”.

A bankok költségei számos indokkal emelkedhetnek, ezek szerződésbe foglalása azonban nem történt transzparens módon és e problémára a későbbiekben a banki magatartás kódexben lefektetett, kamatemelésre indokot adó lista sem adott megnyugtató választ. Egyrészt a felsorolt okok hiányosak, másrészt további problémát jelent általánosságban is, hogy azokat nem lehet egzakt módon leírni, így az ügyfél számára maga az emelés oka és az emiatt indokolt mértéke nem transzparens. Ez azt jelenti, hogy sérül a ténylegesség és arányosság elve – mondta az ügyvezető igazgató.

További problémát jelent szerinte, hogy az ok-lista egyáltalán nem kötelezte arra a pénzügyi intézményeket, hogy megfelelő időben és megfelelő mértékben érvényesítsék a költségek csökkenését az ügyfelek hitelkamataiban. Ez a szimmetria elvének sérülését jelenti. Az ok-lista alkalmazása így nem orvosolja megfelelően az erőfölénnyel való visszaélés problémáját.

Más országokban a hitelek kamata tipikusan fix vagy referenciakamathoz kötött, ami azt jelenti, hogy a hitel devizaneme szempontjából releváns bankközi kamatok felett fix felárat kell fizetni az ügyfélnek, azaz a kamatterhek csak a – a bank döntési körén kívül álló – referenciakamat miatt változhatnak – tette hozzá Nagy Márton.

(Forrás: MTI)

---