Cikkek

EUB: A fogyasztói joghatóság feltételei

Szerző: dr. Ferge Zsigmond
Dátum: 2018. június 18.
Rovat:

Maximilan Schrems Ausztriában a Facebook Ireland Limiteddel szemben bírósági eljárást kezdeményezett, mert szerinte e társaság megsértette a magánélethez és adatai védelméhez való jogát. Online közzétett felhívása nyomán hét olyan további Facebook-felhasználó engedményezte azonos állítólagos jogsértésre vonatkozó igényeit Schremsre, akiknek lakóhelye Ausztriában, más tagállamokban és harmadik országokban volt. Az Európai Unió Bírósága az elé terjesztett, Schrems kontra Facebook Ireland-ügyben hozott ítélete különösen a fogyasztói joghatóságra vonatkozik.

Európai jogalkotás személyes adataink nagyobb biztonságáért

Szerző: dr. Petrus Szabolcs LL.M.
Dátum: 2018. június 12.
Rovat:

Az adatkezelési szabályok változásáról tájékoztató e-mailek minden netes oldaltól, ahol valaha regisztráltuk magunkat – nincs olyan európai, aki ne kapná őket hetek óta tucatszámra. Az átlag magyar törli, az átlag német elolvassa. Ugyanis adataik védelmének nagyon eltérő jelentőséget tulajdonítanak az észak-, illetve nyugat-, valamint a kelet-közép-európai polgárok. Németek millióit lehet mozgósítani, ha a személyes adatok biztonságáról van szó. Egy találó megfogalmazás szerint szexi lett a téma. Ezzel szemben a magyarok többsége úri huncutságnak tarja az adatvédelmet.

Fb oldalkezelők, figyelem: felelősek az adatokért

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. június 11.
Rovat:

A Facebook rajongói oldalainak adminisztrátorai a Facebookkal együtt felelősek az oldalt látogató személyek adatainak kezeléséért. Vitás esetekben az ország adatvédelmi hatósága felléphet a rajongói oldal kezelője és a Facebook helyi leányvállalata ellen is – ismerteti az Európai Bíróság döntését a KPMG hétfői közleménye.

Adatkezelés közúti kamerákkal

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. június 1.
Rovat:

Egy panaszos azért fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), mert a közútkezelő úgy helyezte ki forgalomfigyelő kameráit, hogy azok lehetővé tették több ablakán keresztül a lakásában történő események megfigyelését is.

NAIH tájékoztató a GDPR alkalmazásáról

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. június 1.
Rovat:

Az általános adatvédelmi rendelet előírásai a magyar jogalanyokra (pl. az érintettekre, az adatkezelőkre és adatfeldolgozókra, a hatóságokra és a bíróságokra) 2018. május 25-től közvetlenül alkalmazandók, kivéve azokat, amelyek teljes körű alkalmazásához, végrehajtásához az egyes tagállamok nemzeti jogszabályaiban előírt további rendelkezések szükségesek.

A közadatok újrafelhasználása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. május 3.
Rovat:

„Az Európai Bizottság ma egy sor olyan intézkedést terjeszt elő, amely a nem személyes adatok digitális egységes piacon való szabad áramlásának ösztönzését célzó korábbi kezdeményezésekre építve az EU-ban rendelkezésre álló adatok körének bővítésére irányul.

Megtévesztő volt a Facebook engedélykérése

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. április 20.
Rovat:

Az Android rendszerű okostelefonokon a Facebook nem tájékoztatta megfelelően a felhasználókat arról, hogy pontosan milyen adatokhoz fér hozzá és milyen adatokat gyűjt az alkalmazás.

Zuckerberget látni akarja az EP

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. április 19.
Rovat:

Mark Zuckerbergnek, a Facebook közösségi portál társalapító-vezérigazgatójának meg kell jelennie az Európai Parlamentben – hangsúlyozták az EP-képviselői.

A GDPR jogalapjairól – 2. rész

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. április 9.
Rovat:

Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

A GDPR jogalapjairól – 1. rész

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. április 2.
Rovat:

Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése; emellett bemutatja azokat a rendelkezéseket, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők, vagy a 6. és 9. cikkben rögzített jogcímek pontosítására szolgálhatnak. Végül kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.