Cikkek

A határozatok jogereje az új Be.-ben

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. június 12.
Rovat:

A határozatok jogerejéről, véglegességéről és ennek tanúsításáról az új büntetőeljárási törvény 456-462. paragrafusai rendelkeznek. Ám a jogerő egységes, törvényi fogalma csak az anyagi jogerőre vonatkozik, melyről a bíróság ügydöntő határozatai esetében beszélhetünk; nem ügydöntő határozatai kizárólag alaki jogerővel bírnak.

Téves ítélet miatt kártérítés?

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. május 25.
Rovat:

A sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól is lehetséges kimentés a szerződésen kívüli kártérítés szabályai szerint. Bíróság esetében a bírósági jogkörben okozott kár megítélése speciális feltételeinek is teljesülniük kell a sérelemdíjra kötelezéshez. Önmagában mérlegelési hiba fennállása nem elegendő, kirívóan súlyos jogértelmezési hiba, tévedés lehet csak alapja a bírósági jogkörben okozott kár megítélésének – a Kúria eseti döntése. 

Az első fokú bíróság döntései az új Be.-ben

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. május 15.
Rovat:

A bírósági határozatokra vonatkozó rendelkezések vonatkozásban az új büntetőeljárási törvény nóvuma mindössze annyi, hogy a régit felváltó kódexben részletesebben és szerkezetileg más-más helyeken jelenik meg e határozatok szabályozása.

Itt a közigazgatási perrendtartás

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. december 6.
Rovat:

Korábbi cikkeinkben beszámoltunk az új Közigazgatási perrendtartás tervezett szövegéről és azokról a legfőbb pontokról, amikben az új Közigazgatási perrendtartás változást fog hozni a jelenleg hatályos szabályokkal szemben. Mostani cikkünkben az elfogadott törvényi szabályozást mutatjuk be, kiemelve a főbb változásokat.

A 2/2015. számú BJE határozat margójára

Szerző: Gácsi Anett Erzsébet
Dátum: 2015. szeptember 17.
Rovat:

A Kúria előtt álló eldöntendő elvi kérdés az volt: olyan nem ügydöntő végzés ellen, amelyben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívüli helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja, jogosult-e a legfőbb ügyész törvényesség érdekében jogorvoslat benyújtására.

Asszonytartás

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2013. május 23.
Rovat:

A házastársi tartás intézménye méltatlanul mellőzött pozíciójából egyre inkább előtérbe kerül a magyar családjogi gyakorlatban. A vitrinben elzárt „műtárgyból”, a hétköznapokban is használható, funkcióját betöltő dolog lett. Ma már nem néz az eljáró bíró rosszalló tekintettel, mint 10 éve, és nem számít deviánsnak a háztartásbeli feleség, akinek eltartása végett petitumot terjesztek elő. Az EU tagállamokban már évtizedek óta jellemző, hogy a férfiak és nők között meglévő munkaerő-piaci egyenlőtlenségek miatt a nők otthon maradnak, gyermeket nevelnek, háztartást vezetnek. Magyarországon a család mint intézmény csak az elmúlt években változott meg és alakult át tartalmában és funkcióiban. Míg 10 éve többségében elengedhetetlen volt, hogy a család fennmaradása, jóléte, gazdasági-vagyoni gyarapodása érdekében mindkét fél munkát vállaljon, addig mára az egyik, a piacképesebb fél – ez többnyire a férfi – számára is lehetőség van akkora jövedelem elérésére, ami az egész családja számára megélhetést biztosít. Sőt, határozott álláspontom, hogy egy ilyen jellegű, teljes embert kívánó munkakör betöltéséhez olyan biztos háttérországra van szükség, amit csak akkor tud a feleség megvalósítani, ha nem dolgozik. Napi 10–14 munkaórát követően pedig nem várhatja el senki élete párjától, hogy az aktatáskát…

Az ingatlan-nyilvántartás gyakorlati kérdései és problémái

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2013. május 23.
Rovat:

Dr. Kurucz Mihály Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, 1981-ben. A diploma megszerzése óta az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanára. Az állam- és jogtudományi doktori fokozatot telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási jogi disszertációval szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1996-tól 2004-ig a Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának Kereskedelmi Jogi Tanszékének tantárgyfelelős oktatója. 2001-től 2007-ig a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karán az Általános Jogi Tanszék tanszékvezetője. Oktatási tevékenysége elsősorban az anyagi és alaki telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási jogra, továbbá az ingatlanjogra, emellett az agrár-, illetőleg környezetvédelmi jogra összpontosul. A jogi kari alapképzésben kötelező alternatív tárgyként az ingatlan-nyilvántartási jogot, a Bsc képzésben kötelező alaptárgyként tanít ingatlanjogot és ingatlan-nyilvántartási jogot. A posztgraduális képzésben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében, az ingatlanforgalmi szakjogász szakon telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási jogot ad elő. Emellett egy évig a PPKE Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézet ingatlanforgalmi szakjogász szakán gondozta az ingatlan-nyilvántartási jog oktatását. 2008. szeptember 1-jétől az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében, az ingatlanforgalmi szakjogász szak vezetőjeként szervezi a posztgraduális képzést. 1993-tól folytat ügyvédi joggyakorlatot az ingatlan-nyilvántartási, földmérési, közigazgatási kártérítési perek területén. Ügyvédi tevékenységem több, mint szakosodott,…