Cikkek

EUB: A fogyasztói joghatóság feltételei

Szerző: dr. Ferge Zsigmond
Dátum: 2018. június 18.
Rovat:

Maximilan Schrems Ausztriában a Facebook Ireland Limiteddel szemben bírósági eljárást kezdeményezett, mert szerinte e társaság megsértette a magánélethez és adatai védelméhez való jogát. Online közzétett felhívása nyomán hét olyan további Facebook-felhasználó engedményezte azonos állítólagos jogsértésre vonatkozó igényeit Schremsre, akiknek lakóhelye Ausztriában, más tagállamokban és harmadik országokban volt. Az Európai Unió Bírósága az elé terjesztett, Schrems kontra Facebook Ireland-ügyben hozott ítélete különösen a fogyasztói joghatóságra vonatkozik.

A felszámolást megelőző engedményezés hatása a követelés besorolására – új kúriai határozat

Szerző: Gerse Márton
Dátum: 2018. május 14.
Rovat:

Az eljáró bíróságoknak abban a kérdésben kellett dönteniük, hogy a felszámolási eljárást megelőzően, de a sikertelen csődeljárást követően engedményezett követelés besorolható-e a kkv.-nak minősülő engedményesre irányadó kedvezményes hitelezői kategóriába. Az eljáró bíróságok a jogvita elbírálása során számos jogkérdésben tettek megállapításokat. Így a Fővárosi Ítélőtábla fontos tételt rögzített annak kimondásával, hogy az engedményezés maga a jogváltozást előidéző rendelkező ügylet. Ugyanakkor dogmatikailag pontatlanul minősíti az engedményezést konszenzuálszerződésnek az ítélet. Szintén vitatható annak a megállapításnak a helyessége, hogy a besorolás szempontjából az engedményezés időpontjának és nem a kötelezett értesítése (vagy teljesítési utasítás) időpontjának van jelentősége. Végezetül a Kúria úgy foglalt állást, hogy az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja után engedményezéssel szerzett követelések a felszámolás során nem élveznek olyan kedvező helyzetet, mint az eredetileg is kkv.-nak minősülő hitelezőt megillető követelések. E körben ugyanis – a Kúria döntése szerint – a csődeljárás időtartamát és a felszámolás megindulásáig tartó időszakot a felszámolási eljárás részeként kell figyelembe venni. Az elemzés rámutat, hogy bár ez a jogértelmezés teleológiai szempontból helyesnek tűnik, a határozat nehezen egyeztethető össze a jogszabály jelenlegi szövegével.

A GDPR jogalapjairól – 2. rész

Szerző: Bártfai Zsolt
Dátum: 2018. április 9.
Rovat:

Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

Az EUB a tisztességtelen kereskedésről

Szerző: dr. Ferge Zsigmond
Dátum: 2018. január 17.
Rovat:

Az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainak fogalmát a 2005/29/EK irányelv határozza meg. Ez azonos szintű védelmet biztosít minden fogyasztó számára, függetlenül attól, hogy az adásvétel az Európai Unió mely pontján történt. E fogalom minden olyan tevékenységre vagy mulasztásra vonatkozik, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a kereskedő által a fogyasztó részére történő eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával. Így védi a fogyasztók gazdasági érdekeit a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, azt követően, majd a lebonyolítás során is.

AB: A tulajdonjog védelme nem terjed ki kötelmi jogviszonyokra

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2017. december 21.
Rovat:

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.345/2014/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az AB gyakorlata szerint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének a védelme a dologi és nem a kötelmi jogviszonyokra terjed ki. Az AB elutasításnak indoka, hogy jelen esetben az indítványozó által állított, a faktoráláshoz, követelésvásárláshoz kapcsolódó tulajdonsérelem kötelmi és nem dologi jogi jellegű jogviszonyhoz kapcsolódik, ezért az alaptörvény-sértés nem áll fenn.

 

Helytállási kötelezettség kezesség és az engedményezés alapján

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2017. december 15.
Rovat:

A kezességen és az engedményezésen alapuló helytállási kötelezettség tartalma nem azonos. Az engedményező a kötelezett szolgáltatásáért köteles helytállni, így ha nem áll fenn, vagy a kötelezettel szemben nem behajtható az engedményezett követelés, köteles az engedményesnek teljesíteni – a Kúria eseti döntése.

A bizalmi vagyonkezelés kapcsolódásai a gyermektartással

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2017. augusztus 28.
Rovat:

A dolgozatban elsősorban a törvényen alapuló gyermektartással kapcsolatos kérdéseket és az arra vonatkozó megállapodás korlátait vázolom, kitérve a megállapodás egyes fedezetelvonási aspektusaira.

Innovatív jogi struktúra az NPL tranzakciókra

Szerző: Pál Edith
Dátum: 2017. április 19.
Rovat:

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szervezési és jogi innovációjának köszönhetően a tranzakciós határidők és költségek mindkét fél számára csökkenhettek.

Legújabb bírósági döntések: vitatás és fizetési felszólítás a felszámolási eljárásban

Szerző: dr. Bakos-Kovács Kitti
Dátum: 2017. január 13.
Rovat:

Jelen cikk azokat a 2015-ben és 2016-ban közzétett bírósági döntések rövid bemutatását és összegzését adja, amelyek a felszámolási eljárás megindításával összefüggésben a hitelező által megküldendő fizetési felszólításokra, valamint az adós vitatására vonatkozóan tartalmaznak megállapításokat a Cstv. 27. §-ában foglaltak fényében.