Cikkek

Birtokvédelem a bíróságokon-2.rész

Szerző: dr. Gerse Márton
Dátum: 2018. július 23.
Címkék: , , , ,
Rovat:

A birtokvédelmi perek joggyakorlatát elemezte a Kúria összefoglaló véleményében és több esetben is rámutatott, hogy a bekért ítéletekből kitűnő megoldások nem minden esetben alkalmazhatók egyformán, illetve sokszor súlyosan méltánytalan helyzetet eredményez a jogszabályok szó szerinti értelemzése.

E-per a felszámolási eljárásban

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. május 21.
Rovat:

A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felszámolási kifogás nem tekinthető olyan önálló eljárásnak, amelyre az e-peres szabályokat alkalmazni kell, ha a felszámolási eljárás még papír alapú beadvány útján került megindításra.

Elfogadás előtt a polgári perrendtartásról szóló T/11900. törvényjavaslat

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. november 23.
Rovat:

Várhatóan 2016. november végén az Országgyűlés elfogadja a polgári perrendtartásról szóló T/11900. törvényjavaslatot (a továbbiakban: Javaslat), melynek általános vitája 2016. szeptember 26-án lezárult. A törvényjavaslat megfelelő előkészítését és széles körű szakmai, közigazgatási egyeztetését mutatja, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok száma elenyésző.

CMR vagy alávetés szerinti illetékesség?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. március 29.
Rovat:

A CMR alkalmazási területe alá tartozó nemzetközi közúti fuvarozásból eredő jogvita esetén keresetindításra csak az Egyezmény kógens rendelkezéseiben meghatározott bíróságok előtt kerülhet sor, a felek által kijelölt bíróságnak kizárólagos illetékessége nincs – a Fővárosi Ítélőtábla eseti döntése.
 

A látszólagos tárgyi keresethalmazat problematikája a gyakorló bíró szemszögéből

Szerző: Dr. Aszódi László
Dátum: 2015. szeptember 18.
Rovat:

A felperes keresetében kéri vissza a részletvétel mellett birtokba adott ingatlant, elsődlegesen azért, mert az adásvételi szerződést nem ő írta alá, de ha mégis, akkor másodlagosan azért, mert elállt a szerződéstől a vevő nem fizetése miatt, de ha a vevő mégis fizetett, akkor harmadlagosan azért, mert érvénytelen a szerződés, mivel megtévesztették, de legalábbis megfenyegették. Ez az eshetőleges keresethalmazat nem a szerző képzeletének szüleménye, hanem egy, bírói tapasztalatából merített nem ritkán előforduló eset. Jelen írás keretei között részletesebben is kifejti a témakörrel kapcsolatos álláspontját, ami az új polgári perrendtartás kodifikációja szempontjából is kiemelt szabályozási témakör, különös tekintettel a perkoncentráció, a felek együttműködési kötelezettségének követelményére és az osztott tárgyalási rendszer megoldására.

A mediáció ösztönzésének lehetőségei az új Pp.-ben – III. rész

Szerző: Madocsai Kinga Blanka
Dátum: 2015. március 17.
Rovat:

A mediátori, a bírói és az ügyvédi szakma mediáció mellett elkötelezett képviselői fejtik ki véleményüket arról, mi mindent tehetne a magyar mediációért egy ösztönző szabályozási környezetet kialakító jogalkotói szándék a Pp. kodifikáció során.

Az ügyvédi meghatalmazás teljes bizonyító ereje

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. november 13.
Rovat:

A megbízó és az ügyvéd által aláírt ügyvédi meghatalmazás teljes bizonyító erejét nem érinti, ha az okiratra a képviselt neve nincs kifejezetten rávezetve. A meghatalmazott ügyvéd aláírása valószínűsíti: ő meggyőződött arról, hogy az okiratot a meghatalmazó személy írta alá.

Adatkezelési stop magánkézből

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. október 22.
Rovat:

Az adatkezelés nem egyszeri cselekmény, hanem folyamat; mindaddig, amíg az érintett által jogellenesnek ítélt adatkezelés fennáll, megilleti az a jog, hogy az adatkezelés ellen tiltakozzon.

A pontosság jelentősége perlekedéskor

Szerző: dr. Dénes Rajmund
Dátum: 2014. május 23.
Rovat:

A közelmúltban a szakírók nem győzték felhívni a figyelmet a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépése nyomán az anyagi jog jelentős megváltozására. Várhatóan ez a jövőben is így lesz, tekintettel arra, hogy a 2013. évi CLXXVII. törvény (új Ptké.) szabályai szerint az új Ptk. szabályait csak a hatálybalépést követő jogviszonyok vonatkozásában kell alkalmazni. Kivétel ez alól, ha a felek közösen akként rendelkeznek, hogy korábbi jogviszonyukra is már az új Ptk. szabályait szeretnék alkalmazni. Jelen írásban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a megváltozott anyagi jog mellett az eljárási jogban (1952. évi III. törvény, a továbbiakban: Pp.) is történt olyan változás, mely kihatással van jogaink érvényesítésének rendjére.

Útmutató jogtalan adatkezelés elleni tiltakozáshoz

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. március 24.
Rovat:

Az adatkezelés nem egyszeri cselekmény, hanem folyamat; mindaddig, amíg az érintett által jogellenesnek ítélt adatkezelés fennáll, megilleti az a jog, hogy az adatkezelés ellen tiltakozzon. A keresetindítási határidő szempontjából annak van jelentősége, hogy az érintett e jogával a jogosulatlan adatkezelés alatt mely időpontban élt utoljára – állapította meg a Pécsi Ítélőtábla egy eseti döntésében.