Cikkek

A felszámolást megelőző engedményezés hatása a követelés besorolására – új kúriai határozat

Szerző: Gerse Márton
Dátum: 2018. május 14.
Rovat:

Az eljáró bíróságoknak abban a kérdésben kellett dönteniük, hogy a felszámolási eljárást megelőzően, de a sikertelen csődeljárást követően engedményezett követelés besorolható-e a kkv.-nak minősülő engedményesre irányadó kedvezményes hitelezői kategóriába. Az eljáró bíróságok a jogvita elbírálása során számos jogkérdésben tettek megállapításokat. Így a Fővárosi Ítélőtábla fontos tételt rögzített annak kimondásával, hogy az engedményezés maga a jogváltozást előidéző rendelkező ügylet. Ugyanakkor dogmatikailag pontatlanul minősíti az engedményezést konszenzuálszerződésnek az ítélet. Szintén vitatható annak a megállapításnak a helyessége, hogy a besorolás szempontjából az engedményezés időpontjának és nem a kötelezett értesítése (vagy teljesítési utasítás) időpontjának van jelentősége. Végezetül a Kúria úgy foglalt állást, hogy az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja után engedményezéssel szerzett követelések a felszámolás során nem élveznek olyan kedvező helyzetet, mint az eredetileg is kkv.-nak minősülő hitelezőt megillető követelések. E körben ugyanis – a Kúria döntése szerint – a csődeljárás időtartamát és a felszámolás megindulásáig tartó időszakot a felszámolási eljárás részeként kell figyelembe venni. Az elemzés rámutat, hogy bár ez a jogértelmezés teleológiai szempontból helyesnek tűnik, a határozat nehezen egyeztethető össze a jogszabály jelenlegi szövegével.

Salátatörvény az új Be. hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról – I.

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. január 3.
Rovat:

Magyarország kormánya tavaly november 7-én benyújtotta a T/18316-os számú törvényjavaslatát a 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról. A képviselők a törvényjavaslatot december 11-én elfogadták, a köztársasági elnök pedig december 16-án aláírta, de kihirdetésére még pár napot várnunk kell.

Hatályba léptek a csődtörvény változásai

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. július 12.
Rovat:

2017. májusában fogadták el a csődtörvény módosítását, a változások július elsején léptek hatályba. Az új szabályok az ezt követően indult csőd- és felszámolási eljárásokban alkalmazhatók. Ezen módosítások nyomán újra ,,felszámolásbiztosnak” tekinthetők a jövőbeli bérleti követeléseken alapított zálogok; várható, hogy újra szélesebb körben alkalmazásra kerülnek a fiduciárius biztosítékok és az eddigieknél valamivel kisebb kielégítési rátával kell számolniuk a zálogjogos hitelezőknek a felszámolásban. A változásokat dr. Nagy Edina, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda partnere foglalta össze.

Vezető tisztségviselők felelőssége III. rész

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. május 4.
Rovat:

Előző cikkünkben a joggyakorlat-elemző csoport által feltárt jogértelmezési problémákat és a Kúria azokra vonatkozó állásfoglalását ismertettük. Mostani írásunkban a vezető tisztségviselők marasztalásával, a vagyoni biztosítékkal és a joggyakorlat-elemző csoport hatályos szabályozással kapcsolatos megállapításaival foglalkozunk.

Változnak a titkos információgyűjtés szabályai

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. április 12.
Rovat:

Szerdán benyújtották az Országgyűlésnek a titkos információgyűjtés újraszabályozásáról szóló javaslatot. A kormány által javasolt átalakítás legfontosabb céljaként azt emelték ki, hogy egyértelművé tegyék: “konkrét bűncselekmény miatt, büntetőeljárási célból titkos tevékenység kizárólag a büntetőeljárási törvény keretei között legyen folytatható”. 

Ezentúl leplezett eszközökkel figyelnek

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. március 28.
Rovat:

A Kormány 2016 végén elfogadta az új büntetőeljárásról szóló törvény tervezetét, amely új rendszer szerint, leplezett eszközök megnevezés alatt átalakítja a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés hatályos szabályozását. 

Változhat a Be-ben a bírák kizárása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. február 9.
Rovat:

Közzétételre került a kormány hivatalos oldalán az az előterjesztés, amely alapján a büntetőeljárásról szóló és a  büntetés-végrehajtási törvényt is módosítanák az Alkotmánybíróság tavalyi határozata, valamint az alapvető jogok biztosának jelentése alapján.