Cikkek

Jelentős változások a cégtörvényben

Szerző: Ecovis Hungary Legal
Dátum: 2018. július 2.
Rovat:

A bürokráciacsökkentés, mint kormányzati célkitűzés megvalósításának folytatása érdekében az Országgyűlés – a kormány javaslata alapján – tavaly elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló salátatörvényt. A cégtörvényt érintő módosítások 2018. július 1. napjától lépnek hatályba. 

Az ügyvezetői felelősségről – 3. rész

Szerző: Ecovis Hungary Legal
Dátum: 2018. június 21.
Rovat:

A témakört feldolgozó első két cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelősségét, valamint a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségét mutattuk be. A cikksorozatunk harmadik – és egyben utolsó – részéhez érve áttérünk a vezető tisztségviselők esetleges büntetőjogi felelősségének átfogó bemutatására.

A társasági vagyon védelme a vagyonegyesítő gazdasági társaságokban

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. május 7.
Rovat:

Idén áprilisban IV. alkalommal rendezték meg a Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferenciát, melynek egyik plenáris előadásán prof. dr. Kisfaludi András egyetemi tanár a társasági vagyon védelmének összefüggéseit járta körül a vagyonegyesítő társaságok vonatkozásában. Kitért egyes elméleti kérdésekre, de meghatározó szerepet kapott a gyakorlat is.

A szavazásból való kizártságról nem kell határozatot hozni

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. április 13.
Rovat:

A gazdasági társaság legfőbb szerve, korlátolt felelősségű társaság esetén a taggyűlés hatáskörébe csakis azon alapvető üzleti és személyi kérdésekben való döntéshozatal tartozik, amelyeket a Ptk. vagy a társaság létesítő okirata a legfőbb szerv hatáskörébe utal. A társaság irányításával kapcsolatos minden egyéb döntés meghozatalára az ügyvezető rendelkezik hatáskörrel, amely hatáskör a társasági szerződés módosításának nem minősülő taggyűlési határozattal nem vonható el, ezekben a kérdésekben a taggyűlés kizárólag akkor dönthet, ha a létesítő okirat módosításával a tagok megfelelően bővítik a hatáskörét.

A gazdasági társaságok tőkéjének funkciói

Szerző: Lehoczki Zóra Zsófia
Dátum: 2018. március 21.
Rovat:

A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.

A társaság jóváhagyásához köthető az üzletrész átruházása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. március 4.
Rovat:

Az üzletrész végrehajtási árverésen való értékesítésének a Gt.-ben és a Ptk.-ban írt szabályai lényegesen eltérőek, a Ptk. ugyanis az üzletrész ily módon történő megszerzésénél a társaság beleegyezésének jogintézményét alkalmazhatóvá teszi. Annak eldöntésénél, hogy a kft. jogszerűen tagadta-e meg beleegyezését az árverési vevő üzletrész-szerzéséhez, és ezért alappal mellőzte a tagváltozással kapcsolatos változásbejegyzési kérelem előterjesztését, elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a társaság e határozat meghozatalánál a Gt. vagy a Ptk. hatálya alá tartozott vagy sem.

Tánctanárokat vádol az ügyészség

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. február 15.
Rovat:

Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással vádol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tizenhat pedagógust, aki két tánciskola több mint nyolcszáz nem létező diákja után az évek alatt 61 millió forint állami támogatást vett fel jogtalanul – közölte a főügyészség vezetője.

„A gép forog” – Kógens társasági jogi szabályok a Ptk. előtt és után

Szerző: Gerse Márton
Dátum: 2018. január 3.
Rovat:

A 2013. évi V. törvény III. könyve inkorporálta a társasági jog anyagi szabályait, így egységes, monista elven felépülő kódex jött létre. A szabályozás több helyen módosult, az egyik legintenzívebb vita a jogi személyek alapítására, a létesítő okirattól eltérésre lehetőséget adó szabályozás koncepciójára fókuszált. A tanulmány a nyilvánosság és a cégnyilvánosság felől közelítve érvel amellett, hogy a Ptk. 3:4. §-ban foglalt szabály előremutató változtatás, és milyen funkciót tölthetnek be a társasági jogban. A Kúria és az Alkotmánybíróság részvénykönyvhöz kapcsolódó döntésein keresztül mutatjuk be azt, hogy melyek azok a szabályok, amelyektől nem térhetnek el a társaság tagjai a társasági szerződésben.