Cikkek

Megjegyzések a szavazati szindikátusról, különös tekintettel a szerződésszegés jogkövetkezményeire

Szerző: Gerse Márton
Dátum: 2018. május 22.
Rovat:

A szavazati megállapodás a szindikátusi szerződések egyik jellegzetes rendelkezése. Így például a társaság bizonyos, külön-külön nem, de együttesen szavazattöbbséggel rendelkező tagjai a többség kialakítása és stabilizálása érdekében létrehozhatják a szavazati szindikátust. A taggyűlés vagy a közgyűlés döntéseit ebben az esetben ők fogják befolyásolni, ezúton biztosítva a társaság felett az ellenőrzésüket vagy akár a társaság irányíthatóságát vagy irányítását. 

A társasági vagyon védelme a vagyonegyesítő gazdasági társaságokban

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. május 7.
Rovat:

Idén áprilisban IV. alkalommal rendezték meg a Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferenciát, melynek egyik plenáris előadásán prof. dr. Kisfaludi András egyetemi tanár a társasági vagyon védelmének összefüggéseit járta körül a vagyonegyesítő társaságok vonatkozásában. Kitért egyes elméleti kérdésekre, de meghatározó szerepet kapott a gyakorlat is.

A szavazásból való kizártságról nem kell határozatot hozni

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. április 13.
Rovat:

A gazdasági társaság legfőbb szerve, korlátolt felelősségű társaság esetén a taggyűlés hatáskörébe csakis azon alapvető üzleti és személyi kérdésekben való döntéshozatal tartozik, amelyeket a Ptk. vagy a társaság létesítő okirata a legfőbb szerv hatáskörébe utal. A társaság irányításával kapcsolatos minden egyéb döntés meghozatalára az ügyvezető rendelkezik hatáskörrel, amely hatáskör a társasági szerződés módosításának nem minősülő taggyűlési határozattal nem vonható el, ezekben a kérdésekben a taggyűlés kizárólag akkor dönthet, ha a létesítő okirat módosításával a tagok megfelelően bővítik a hatáskörét.

A társaság jóváhagyásához köthető az üzletrész átruházása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. március 4.
Rovat:

Az üzletrész végrehajtási árverésen való értékesítésének a Gt.-ben és a Ptk.-ban írt szabályai lényegesen eltérőek, a Ptk. ugyanis az üzletrész ily módon történő megszerzésénél a társaság beleegyezésének jogintézményét alkalmazhatóvá teszi. Annak eldöntésénél, hogy a kft. jogszerűen tagadta-e meg beleegyezését az árverési vevő üzletrész-szerzéséhez, és ezért alappal mellőzte a tagváltozással kapcsolatos változásbejegyzési kérelem előterjesztését, elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a társaság e határozat meghozatalánál a Gt. vagy a Ptk. hatálya alá tartozott vagy sem.

„A gép forog” – Kógens társasági jogi szabályok a Ptk. előtt és után

Szerző: Gerse Márton
Dátum: 2018. január 3.
Rovat:

A 2013. évi V. törvény III. könyve inkorporálta a társasági jog anyagi szabályait, így egységes, monista elven felépülő kódex jött létre. A szabályozás több helyen módosult, az egyik legintenzívebb vita a jogi személyek alapítására, a létesítő okirattól eltérésre lehetőséget adó szabályozás koncepciójára fókuszált. A tanulmány a nyilvánosság és a cégnyilvánosság felől közelítve érvel amellett, hogy a Ptk. 3:4. §-ban foglalt szabály előremutató változtatás, és milyen funkciót tölthetnek be a társasági jogban. A Kúria és az Alkotmánybíróság részvénykönyvhöz kapcsolódó döntésein keresztül mutatjuk be azt, hogy melyek azok a szabályok, amelyektől nem térhetnek el a társaság tagjai a társasági szerződésben.

Késedelmes áttérés a végelszámolásra

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. szeptember 8.
Rovat:

A Ctv. 116. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása azokkal a cégekkel szemben indokolt és lehetséges, amelyek egyáltalán nem határozták el az egyszerűsített végelszámolásra biztosított 150 napos törvényi határidő leteltét követően az általános szabályok szerinti végelszámolásra való áttérést.

Új szereplők az ügyvédi törvényben

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2017. május 10.
Rovat:

Az új ügyvédi törvényt bemutató sorozatunkban ezúttal az ügyvédi tevékenységgel, az ügyvédi tevékenységet végző természetes személyekkel és az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetekkel kapcsolatos legfontosabb szabályokat és újdonságokat mutatjuk be.