Sértette az egyenlő bánásmódot a sírhelykijelölés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sértette az egyenlő bánásmód követelményét és nemzetiségi származáson alapuló közvetlen diszkriminációt eredményezett egy temetkezési eljárás előkészítése.

Dr Kozma Ákos ombudsman és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet közös jelentésben kérték fel Etes Község Önkormányzatának polgármesterét és jegyzőjét, intézkedjenek annak érdekében, hogy a temetési helyek kijelölése a hatályos jogszabályoknak megfelelően történjen és a helyi gyakorlat ne álljon ellentétben a vonatkozó jogi rendelkezésekkel.

A roma nemzetiségi szószóló egy etesi roma család nevében a hozzátartozójuk eltemettetésével kapcsolatos megalázó eljárás miatt fordult a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyetteshez. Az elhunyt családtag temetési helyének kijelölését, valamint annak kiásatását követően az önkormányzat arra kötelezte a roma családot, hogy a sírhelyet helyezzék át, és a temető távolabbi pontján temettessék el a hozzátartozójukat.

A biztos és helyettese közös jelentésében megállapította, hogy a vizsgált eset, a temetés előkészítésének aggályos módja a helyben szokásos gyakorlat miatt fordulhatott elő. A vonatkozó önkormányzati rendelet szerint ugyanis a temetési helyeket az üzemeltető települési önkormányzat jelöli ki, ezzel szemben a panasszal érintett községben a mindennapok során másfajta eljárási rend alakult ki.

Dr. Kozma Ákos és Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet megállapította, hogy a településen alkalmazott gyakorlat a jogállamiságból fakadó tisztességes eljáráshoz fűződő joggal, továbbá az emberi méltósághoz való joggal, valamint a kegyeleti joggal kapcsolatban visszásságot eredményezett.

A vizsgálat feltárta, hogy az aggályos helyi szokást észlelve a hatósági ellenőrzést lefolytató Járási Hivatal nem élt jelzéssel és nem tett javaslatot, észrevételt a települési önkormányzat vagy a Kormányhivatal felé a gyakorlatban tapasztalt jogsértések megszüntetése és ismételt előfordulásuk megelőzése érdekében, a jogállamiságból fakadó tisztességes eljáráshoz való alapjog sérelmének közvetlen veszélyével járt.

A biztos és a biztoshelyettes a közös jelentésben megállapította, hogy az önkormányzat kimentési bizonyítása, miszerint az eljárásának az volt az oka, hogy a család egy olyan sírhelyet választott, amelyik akadályozta volna a közlekedést nem volt sikeres, az elhunyt személy családtagjainak sérült az egyenlő bánásmódhoz való joga.

A fentiekre tekintettel felkérték Etes Község Önkormányzatának képviselő-testületét, hogy a képviselő-testület a települési önkormányzat szabálytalan gyakorlata okán, figyelemmel az egyenlő bánásmód követelményének a megsértésére is, fontolja meg kártérítés és sérelemdíj fizetését a panaszügyben érintett roma család részére.

Felkérték továbbá a Nógrád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat, hogy vizsgálja felül az etesi temetkezési gyakorlatot, valamint az ahhoz kapcsolódó jogi szabályozást, és segítse elő a jogszerű és szakszerű gyakorlat és jogalkalmazás kialakítását.

Törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva pedig vizsgálja felül Etes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2006 (VII.15.) Ör. rendeletét a köztemetőkről és a temetkezésről.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.