Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve – állapította meg az alapvető jogok biztosa.
Az érintett ügyfelek tisztességes eljáráshoz fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz az elsődlegesen létszámhiányra visszavezethető érdemi döntések késedelmes meghozatala, a gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy iskolaválasztással kapcsolatos elhúzódó jogi eljárást érintő ügyben.
Dr. Kozma Ákos ombudsman egyúttal felhívta a figyelmet arra: visszásságot okoz, hogy egymásnak ellentmondó az egyes jogalkalmazók gyakorlata az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése tekintetében.
Egy édesanya beadványában a gyermeke iskolaválasztásával kapcsolatos elhúzódó gyámhatósági eljárásokat sérelmezte. A panaszos szerint a külön élő, de a panasz benyújtásakor még közös szülői felügyelettel rendelkező szülők között vita alakult ki gyermekük iskolaválasztásának a kérdésében – a vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, a másodfokú hatóság azonban a benyújtott fellebbezés ellenére sem hozott döntést.
Az AJB-746/2020. számú ügyben kiadott jelentésében az alapvető jogok biztosa feltárta, hogy az elsőfokú gyámhatóság és Budapest Főváros Kormányhivatala, mint másodfokú gyámhatóság összesen nyolc döntést hozott – az érdemi döntést jelentős, négy hónapos késéssel hozta csak meg a másodfokú gyámhatóság, ennek vezetője a késedelem okaként az ügyintézők túlterheltségét jelölte meg. Az elhúzódó hatósági eljárás jogkövetkezményeinek érvényesülése tekintetében az ombudsman utalt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényre, amely az ügyintézési határidő túllépését a hatóság illeték- és díjvisszafizetési kötelezettségével szankcionálja és mentesíti az ügyfelet az eljárási költségek megfizetése alól.
Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa mindezekkel összefüggésben megállapította, hogy az egyes jogalkalmazók – a hatóságok, a bíróság, a szakmai irányításért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma – gyakorlata a törvény vizsgált rendelkezéseinek értelmezése tekintetében nem koherens, egymásnak ellentmondó, ami visszásságot okoz.
Jelentésében az ombudsman megállapította, hogy a gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt, miszerint az elsődlegesen létszámhiányra visszavezethető érdemi döntések késedelmes meghozatala az érintett ügyfelek tisztességes eljáráshoz fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz, nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve. Intézkedéseinek megfogalmazása során ugyanakkor figyelemmel volt az időközben bekövetkezett változásokra, miszerint a Kormányhivatal 2020 márciusától már nem gyakorol másodfokú hatósági jogkört az első fokon eljáró járási (kerületi) gyámhatóságok által hozott határozatok tekintetében.
Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a feltárt visszásságok orvoslása érdekében az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy – az emberi erőforrások miniszterével együttműködve – tekintse át, hogy koherens és egyértelmű legyen a jogalkalmazó szervek felé, mikor és mely esetekben keletkezik az ügyintézési határidő túllépése miatt illeték- és díjvisszafizetési kötelezettség, ezzel is biztosítva az észszerű határidőben meghozandó hatósági döntéseket.
(ajbh.hu)
