Síron túli titkok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem borzongani kell, hanem ismereteinket bővíteni: a világ legnagyobb múmiagyűjteménye érkezik Magyarországra.

Múmiát lepleztek le a budapesti Corinthia Hotelben 2018. július derekán. Az ötcsillagos szállodában igencsak ritka látvány egy mumifikálódott emberi test. A több mint kétszáz éves, Transylvaniai múmia névre keresztelt lelet a Magyar Természettudományi Múzeumból érkezett a különleges helyszínre, hogy az újságírók testközelből szemlélhessenek meg egy értékes kiállítási darabot A világ múmiái című, közelgő tárlatból. A szervezők és a szakértők ezzel is érzékeltetni akarták, hogy a múmiák nemcsak a szakemberek, hanem egyszerű földi halandók számára (őket ebben esetben az újságírók képviselték) éppúgy „szóra bírhatók”. Bárki könnyedén megállapíthatja, hogy ennek a mumifikálódott testnek haja, bajsza, szakálla, mellkasszőrzete van. Egyetlen foga sem tömött, melyből kétféle következtetés is levonható: vagy nem volt szokás fogat tömni azon a vidéken, ahol egykoron élt, vagy olyan társadalmi réteg tagja volt, mely azt nem engedhette meg magának. Az erős férfi agyagos vízparton vesztette életét, így maradhatott fenn a teste jó állapotban az utókornak. Egy-egy ilyen múmia egyben egyfajta időkép is, mivel a ma kutatója a legmodernebb eszközökkel „kicsomagolhatja” – hogy a szakértő szavait idézzük – azaz a tudomány eszközeivel, például CT-vizsgálattal foghatja vallatóra.

E Transylvaniai múmia is ott lesz a 2016. augusztus 16-án, Budapesten, a Komplex épületében (Király utca 26.) nyíló nagyszabású tárlaton. A világ múmiái című kiállítás darabjainak döntő többségét az Egyesült Államokban elismert tudósok, régészek, orvosok és antropológusok együttműködésével állították össze, s a tárlatot eddig Észak-Amerikában több mint másfélmillióan látták. Európai premierje Prágában volt, s a kontinensen a magyar érdeklődők másodikként nézhetik meg, méghozzá exkluzív összeállításban. A szervező a 2000-ben, Prágában alakult JVS Group, ugyanaz, amely a Titanic és a BODY kiállítással jelentkezett Magyarországon. (Az előbbi 220 ezer, a július végén bezárt utóbbi 250 ezer nézőt vonzott.) A kiállítás a földkerekség legnagyobb múmiagyűjteménye, büszkélkednek a szervezők: a testeket és tárgyi leleteket több múzeumtól, egyetemtől, tudományos szervezettől és magángyűjteményekből kölcsönözték.

A magyarországi tárlat azonban némileg különbözni fog az amerikaitól, de még a prágaitól is. Nem véletlenül szakmai partner a Magyar Természettudományi Múzeum, amely többek között a sajtóbemutatóra is elvitt erdélyi múmiát teszi láthatóvá a nyilvánosság számára. Emellett pedig rendelkezésre bocsátja a váci Fehérek templomában feltárt XVIII–XIX. századi értékes leleteket is. 1994-ben, egy elfeledett kripta koporsós temetkezéséből tártak fel 265 természetesen mumifikálódott emberi maradványt. A kriptába 1731 és 1838 között egyházi személyek és világi hozzátartozóik temetkeztek. A festett, díszített koporsók, a viseletek, az egyházi kegytárgyak és a temetkezési textíliák nagy része is kitűnő állapotban maradt fenn. A kiállításon hét egykoron élt váci polgár és története ismerhető meg.

Általánosságban elmondható, hogy a testek egy részét szakrális célokkal, titkos rituálék keretében mumifikálták, míg mások a kripták vagy lápok mélyén, természeti hatásra konzerválódtak. Az ugyanahhoz a tematikákhoz köthető múmiák a tárlaton különálló termekben bukkannak fel, s az ígéretek szerint a látogatók maguk is végezhetnek majd CT- és DNS-vizsgálatokat.

Az erdélyi és a váci leletek mellett a kiállított múmiák között az egyik legérdekesebb Baron von Holz, a harmincéves háború alatt elhunyt nemesember mumifikálódott teste, melyet a családtagok fedeztek fel 1806-ban, egy középkori kriptában. Teste tökéletesen megőrződött, ahogy bőrcsizmája is.  Megszemlélhetjük Nes-Hort, az egyiptomi papot is Khent-Min városából. Teste több ezer éven át megőrizte az ízületi gyulladás és csípőcsontja törésének nyomait. A szarkofágján szereplő felirat tanúsága szerint családja meglehetős jólétben élt. Egyiptomból állatmúmiákat is láthatunk majd.

A XIX. század elején több gyűjteményt hoztak létre, hogy preparátumok segítségével oktassák az anatómiát. Ezek a preparátumok a mesterséges múmiák. A skót Allen Burns anatómiaprofesszor rendkívüli anatómiai ismeretekkel rendelkezett, és számos testet preparált oly módon, hogy a véredények, az artériák és a vénák, az izmok, a különböző szervek láthatóvá váltak. Ez az úgynevezett Burns-gyűjtemény is a kiállítás része.

És ha már oktatás. A szervezők egyik fő célja, hogy a tárlat egyben az oktatást, az ismeretterjesztést szolgálja. Ezért alkottak meg egy oktatási kalauzt, mely egyszerre szól diákokhoz, tanárokhoz, és mindazokhoz, akiket érdekel a természet- és társadalomtudomány.

Társadalomtudományi és történelmi ismereteinket minden bizonnyal gazdagítja, ha megismerjük azt a tényt, hogy érdekes szokás volt az angoloknál a viktoriánus korban a „teázás múmiával”. Az arisztokrácia tagjai múzeumoktól vettek bérbe, magánszemélyektől vásároltak, kölcsönöztek testeket, és mutattak be otthonukban baráti körben, régészek, orvosok társaságában. Az „egyiptomániások” a holttestek mellett előadásokat hallgattak – miközben teázgattak. Sokmillió brit alattvalóval együtt hittek abban, hogy az örökkévalóság a múmiák közelségében élő embereket is érintheti.

A sajtótájékoztató reggelén sok érdekességet tudhattunk meg a múmiákról, a közelgő kiállításról, majd következett egy kis tízórai – teával.

Talán az örökkévalóság jegyében.

---