Jogszabályfigyelő 2017 – 23. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/82-87. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.


E heti összeállításunkban a pénzpiacot és a pénzügyi eszközök kereskedését, illetve az üzleti környezetet érintő módosításokat ismertetjük, valamint a választottbíráskodás új szabályaival és a 2017-es építőipari rezsióradíjjal foglalkozunk.

 

Tartalom:

Pénzügyi piacokat, pénzügyi eszközök kereskedését érintő módosítások

Új törvény a választottbíráskodásról

Törvénycsomag az üzleti környezet jogi versenyképességének a növelésére

Minimális építőipari rezsióradíj

 

Pénzügyi piacokat, pénzügyi eszközök kereskedését érintő módosítások

Uniós jogharmonizációs módosításokat tartalmaz az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag, amely egyebek között a jelzáloghitelezés szabályait, a tőkepiaci és a befektetési vállalkozásokról szóló törvényt, a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló törvényt, a fizetési szolgáltatókról szóló törvényt, illetve a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt érinti.

A módosítások túlnyomó többsége 2018. január elsején és harmadikán lép hatályba, megfelelő felkészülési időt biztosítva a piaci szereplőknek és a felügyeleti szervnek is. 

Joganyag: 2017. évi LXIX. törvény a pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/86. (VI. 09.)

Hatályos: 2017. 07. 01., 2017. 07. 13., 2018. 01. 01., 2018. 01. 03.

Megjegyzés: 16 törvény módosításáról szóló törvénycsomag

 

Új törvény a választottbíráskodásról

A napokban elfogadott választottbírósági törvény új alapokra helyezi az állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit, valamint pótolja a korábbi, 1994-es törvény alkalmazása során felmerült hiányokat – derül ki a törvényjavaslathoz fűzött igazságügyi miniszteri indokolásból.

Főszabályként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság, mint Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartoznak a kereskedelmi ügyek, ezzel egyidejűleg megújul e bírósági fórum működésének a szabályozása is. Fontos előírás ugyanakkor, hogy nincs helye választottbírósági eljárásnak a fogyasztói szerződésekből eredő jogviták és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban intézendő ügyekben (pl. személyállapoti perek, házassági perek, gondnokság alá helyezési perek, munkaügyi, végrehajtási perek).

A fentiekkel, azaz a Kereskedelmi Választottbíróság általánossá tételével összefüggésben 2017. december 31-ével megszűnik az Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság.

Az új törvény rendelkezéseitől az állandó választottbíróság szabályzata, a választottbírósági tanács, továbbá a választottbírósági eljárásban részt vevő fél, csak akkor térhet el, ha azt maga a törvény lehetővé teszi. Kimondja ugyanakkor a jogszabály, hogy a felek a választottbírósági tanács által követendő eljárás szabályaiban – a törvényi keretek között – szabadon állapodhatnak meg.

A fent hivatkozott indokolás szerint a törvény újdonságai közül kiemelést érdemel az úgynevezett eljárásújítás intézménye, amelynek a lényege a következőkben foglalható össze: ha a felek eltérően nem állapodnak meg, úgy a választottbírósági ítélet átvételét követő egy éven belül eljárásújításnak van helye akkor, ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesített, feltéve, hogy annak elbírálása a félre kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ugyancsak újdonságnak tekinthető az eljárásba történő beavatkozás lehetőségének a megteremtése, illetve annak megengedése, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a választottbírósági szerződésben nem részes személy az eljárásban félként vegyen részt.

A törvény rendelkezéseinek túlnyomó többsége 2018. január elsején lép hatályba. Ugyancsak ezen időponttal veszti hatályát a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény. Az új előírásokat a 2018. január 1-jén, illetve azt követően indult választottbírósági eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban lévő ügyeket azonban még a megindításuk időpontjában hatályos szabályok alapján kell befejezni.

Joganyag: 2017. évi LX. törvény a választottbíráskodásról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/85. (VI. 08.)

Hatályos: 2017. 06. 16., 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Törvénycsomag az üzleti környezet jogi versenyképességének a növelésére

Számos törvény, így az ügyvédi törvény, az ingatlan-nyilvántartási törvény, a végrehajtási törvény és a cégtörvény, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvény, a bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény, a Ptk. és a Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló törvény szabályait módosítja az alább hivatkozott törvénycsomag. A módosítások többsége adminisztrációs, eljárási könnyítéseket jelent.

Az ügyvédi törvény és az ingatlan-nyilvántartási törvény kizárólag egy-egy szakaszt érintően módosul a bizalmi vagyonkezelés tekintetében. A végrehajtási törvény változásait jogalkalmazási problémák indokolták. A cégtörvény módosításai a tőkeemelés bejegyzésével kapcsolatos szabályokat érintik döntően, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvény módosításai közül pedig a határokon átnyúló egyesülés céljára létrejövő magyarországi székhelyű társaságokra vonatkozó különös szabályok emelendők ki. A Ptk. módosítása szintén a bizalmi vagyonkezelés szabályait érinti, a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó törvény átfogó felülvizsgálata pedig a jogalkalmazás során felmerülő bizonytalanságokat rendezi és megszünteti a felesleges bürokratikus terheket – olvasható a törvényjavaslat előterjesztői indokolásban.

Joganyag: 2017. évi LXI. törvény egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/85. (VI. 08.)

Hatályos: 2017. 06. 23., 2018. 01.01.

Megjegyzés: 8 törvény szabályainak a módosítását tartalmazó törvénycsomag

 

Minimális építőipari rezsióradíj

Az építőipari rezsióradíj legkisebb mértéke 2017-ben nettó 2870 forint/óra. A rezsióradíj egyes költségnemeire vonatkozó értékeket az alábbiakban hivatkozott rendelet 1. melléklete tartalmazza. A jogszabály a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a minimális építőipari rezsióradíj 2016. évi mértékéről szóló 27/2016. (IX. 14.) MvM rendelet.

Joganyag: 15/2017. (VI. 7.) MvM rendelet a minimális építőipari rezsióradíj 2017. évi mértékéről

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/82. (VI. 07.)

Hatályos: 2017. 06. 12.

Megjegyzés: új jogszabály


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.