A fellebbezést tartalma szerint kell elbírálni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a felperes a keresetlevelet visszautasító végzés hatályon kívül helyezését indítványozza, azonban a fellebbezésében azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas, a visszautasítási okok nem állnak fenn, úgy – ha annak feltételei fennállnak – lehetőség van az elsőfokú határozat megváltoztatására és a keresetlevél visszautasításának a mellőzésére, mivel a döntés megváltoztatásához szükséges feltételek fennállnak

Az alapügy

A felperes a 2018. január 22. napján előterjesztett keresetlevelében „a nyilvántartásba vételi végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak a nyilvántartásba vételi eljárásban észlelhető érvénytelenségére” alapította, ezért keresetében azt kérte, hogy „a bíróság a per során kísérelje meg az érvénytelenségi ok kiküszöbölését azáltal, hogy felhívja az alperes képviselőjét, gondoskodjék a létesítő okirat meghatározott pontjában rögzített előírások közgyűlés általi – felperesi keresetben kifejtettek szerinti – módosításáról;

– ha az érvénytelenség oka változatlanul fennáll, mert az alperes közgyűlése az alapszabály érintett előírását a bíróság felhívása ellenére sem módosította, a bíróság a nyilvántartásba vételt elrendelő végzést az ítéletében megállapított időponttal – az alapszabály keltére vonatkozó részében – helyezze hatályon kívül, és a létesítő okirat érvénytelenségét a meghatározott pont vonatkozásában részlegesen állapítsa meg, ezen túlmenően pedig keresse meg a nyilvántartó bíróságot a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46/A. § (6) bekezdésében foglaltak intézkedések megtételére;

– amennyiben az érvénytelenség oka utóbb megszűnt azáltal, hogy az alperes közgyűlése a bíróság felhívásának megfelelően a létesítő okirata meghatározott pontját módosította, az alapszabályt visszamenőleges hatállyal nyilvánítsa érvényessé, szükség esetén pedig a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdésében foglaltak szerint járjon el.”

Az elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet visszautasította. Döntése szerint a keresetlevél nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 170. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Nem tartalmazza ugyanis a petítum a pontos időpontot a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésre vonatkozóan, valamint a keresetben nem került egyediesítésre, hogy a felperes milyen konkrét intézkedést kér.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a keresetlevél a Pp. 170. § (4) bekezdésében foglaltaknak sem felel meg, ugyanis a kereset keresethalmazatot tartalmaz, azonban a felperes nem jelölte meg az egyes keresetek egymáshoz való viszonyát és az elbírálás sorrendjét sem.

A keresetlevelet azért is hiányosnak találta, mert nem egyértelmű a felperes megjelölése, mivel a neve, azonosító adatai cím alatt az ügyész került feltüntetésre. Álláspontja szerint a keresetlevélben a felperes, valamint képviselőjének a megjelölése nem tartalmazza a Pp. 170. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában foglaltakat, figyelemmel az elektronikus bejegyzés iránti kérelemben feltüntetett adatokra is. Abban ugyanis a felperes szervezet megnevezéseként, valamint a felperes képviselőjének megnevezéseként is a megyei főügyészség szerepel. A fél jogainak ügyész általi gyakorlásáról szóló, a Kúria 2/2012. Közigazgatási-Munkaügyi-Polgári jogegységi határozata (a továbbiakban: KMPJE) alapján a polgári peres eljárásokban az ügyész mint absztrakt közjogi jogalany vesz részt a perben felperesként, őt az illetékes ügyészi szerv képviseli, a felperes keresetlevele azonban ennek a feltételnek nem felel meg. Ezért a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasította, mert az nem tartalmazta a Pp. 170. §-ában, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket.

A fellebbezés tartalma

A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben a Pp. 381. §-ára figyelemmel a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a keresetlevele visszautasításának feltételei – az elsőfokú bíróság megállapításával szemben – nem állnak fenn. Álláspontja szerint a kereseti kérelmét a Cnytv. 46/A. § (5) és (6) bekezdéseiben és 46/B. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve csak vagylagosan terjesztette (terjeszthette) elő, azok alkalmazhatósága a bíróság előzetes felhívása után az alperes perbeli cselekményétől függ. Álláspontja szerint az adott ügyben „összetett kereseti kérelemről van szó”, amely esetben nem állítható fel és így nem is indítványozható – az elsőfokú bíróság végzésében elvárt – elbírálási sorrend, hiszen a döntés az alperes „jövőbeli perbeli cselekvőségétől” függ. Sérelmezte az elsőfokú határozatnak az ügyész perbeli legitimációjával kapcsolatban tett megállapításait is. A KMPJE szerint az ügyészt mint absztrakt közjogi jogalanyt az illetékes ügyészi szerv képviseli, a keresetlevelében ennek megfelelően jelölte meg eljáró ügyészként az őt képviselő megyei főügyészséget. Kiemelte, hogy a keresetlevele olyan fejléces dokumentum, amelynek tetején értelemszerűen megtalálható a felperes képviseletét ellátó ügyészi szerv valamennyi nyilvános adata, a keresetlevele tartalmazta a Pp. 170. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összes kötelező tartalmi elemet.

A Pp. 177. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést az alperesnek nem kellett észrevételezésre megküldeni, ezért az alperes nem is terjeszthetett elő észrevételt.

A Debreceni Ítélőtábla döntése

A fellebbezést az ítélőtábla megalapozottnak találta.

Az ítélőtáblának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy fennállnak-e a keresetlevélnek az elsőfokú bíróság által megjelölt hiányosságai, amelyek miatt hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzése nélkül azt vissza kellett utasítani.

Arra helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság, hogy a Pp. a keresetlevél érdemi részében a kereseti kérelem kellően határozott előadását követeli meg a felperestől. Ebbe az is beletartozik, hogy a felperesnek egyértelműen és pontosan kell megjelölnie, milyen tartalmú döntést kíván a bíróságtól [Pp. 170. § (2) bekezdés a) pont]. A megválasztott jogvédelmi igénynek az ítélet rendelkező részével szemben támasztott követelményeknek kell megfelelnie, mivel a bíróságnak az alperes mulasztása esetén a kereseti kérelemmel egyezően a bírósági meghagyást hivatalból ki kell bocsátania.

Elvárás, hogy világosan, végrehajtásra alkalmas módon kell a felperesnek a bírósághoz intézett keresetét megfogalmaznia, amihez a bíróság kötve is van [Pp. 2. § (2) bekezdés], azonban mindig az adott konkrét tényállás és kereseti kérelem vonatkozásában dönthető csak el, hogy a keresetlevél mit foglal magában.

Az adott ügyben a bíróságnak a Cnytv. speciális eljárási rendelkezéseit is alkalmaznia kell, a Cnytv. 46/A. § (6)-(7) bekezdésein alapuló jogerős határozat végrehajtására pedig nem a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján kerül sor. A felperes kereseti kérelmének helyt adó ítélet esetén a Cnytv. 46/B. § (2)-(4) bekezdései alapján a nyilvántartó bíróság – a perbíróság felhívására – teszi meg a Cnytv. 46/A. § (5)-(6) bekezdései szerinti határozat „végrehajtásához” szükséges intézkedéseket.

Az ítélőtábla megállapítása szerint az adott ügyben a felperes keresetének „határozottsága” megfelel a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjában írt követelményeknek. Az elsőfokú bíróság megállapításával szemben ugyanis a felperes nem eshetőleges, hanem vagylagos kereseti kérelmet terjesztett elő attól függően, hogy az alperes az elsőfokú bíróságnak a Cnytv. 46/A. § (5) bekezdése szerinti felhívására a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megteszi-e. A felperesnek – ha erre az anyagi jogi jogszabály alapján lehetősége van – joga van a bíróság döntésére vonatkozó két vagy több egyenrangú, de egymást kizáró és ezért vagylagos kereset előterjesztésére [így foglalt állást a Kúria elnöke által létrehozott, a Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2017. november 3. napján tartott ülésén elfogadott 3. számú állásfoglalása, a Kúria „Az ingatlan közös tulajdona megszüntetésének egyes kérdéseiről” szóló 1/2017. (IX. 11.) PK véleménye 14. pontjában, és az új Ptk. Tanácsadó Testület is a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:84. §-a tárgyában].

[13] Megalapozottan hivatkozott arra is a felperes, hogy az elsőfokú bíróságnak a Cnytv. 46/A. § (5) bekezdése, illetve a Cnytv. 46/B. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekménye – az alperes felhívása a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére – nem a kereseti kérelem tárgya, erről a bíróság érdemben nem határoz (határozhat). Az elsőfokú bíróságot terhelő felhívási kötelezettség a Cnytv. alapján hivatalból áll fenn (Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.165/2017/4.). Ezért az ítélőtábla megállapítása szerint a felperesnek – eshetőleges keresetek hiányában – a kereseti kérelmei egymáshoz való viszonyát, az elbírálás sorrendjét nem kell megjelölnie, a hatályon kívül helyezésre vonatkozó petitumát sem kell egyediesítenie. A kereseti kérelme alapján a bíróság döntése az alperesnek a felhívására tett nyilatkozatától, illetve eljárási cselekményétől függ [a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásán (CKOT) 2017. november 20-21. napján hozott 22. számú állásfoglalás – közzétéve: Bírósági Határozatok 2018. januári számában]. A teljesítési határidő sem kötelező kelléke a keresetlevélnek, az ezzel kapcsolatban megjelölt hiányosság sem szolgálhat a keresetlevél visszautasításának alapjául (CKOT 2017. november 20-21-én hozott 20. számú állásfoglalása).

Megalapozottan sérelmezte a felperes az elsőfokú bíróságnak a Pp. 170. § (1) bekezdés b) és c) pontja tárgyában tett megállapításait is. A Pp. 60. § (1) bekezdése alapján a perben az ügyész a fél jogait gyakorolja, míg a Pp. 58. §-a szerint a bíróság előtt az ügyészségről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel eljárni jogosult illetékes ügyész jár el. A Kúria 2/2017. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatában a több kollégium ügykörét érintő, eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak a Pp. és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) hatálybalépésére tekintettel történő felülvizsgálata során a KMPJE határozatot a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekintette. Az ítélőtábla megállapítása szerint a felperes keresetlevelében az ügyész, illetve az ügyész képviseletében eljáró szerv feltüntetése az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 27. §-ában foglalt rendelkezéseknek is megfelel. Az elektronikus kapcsolattartás során használt nyomtatvány kitöltésére a Pp. 170. § (1) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést, ezért azon a felperes megjelölésének hiányosságára hivatkozással szintén nem volt helye a keresetlevél visszautasításának.

A Pp. 109. alcíme – ami a végzés elleni fellebbezés szabályait rögzíti – nem tartalmaz eltérő rendelkezést a másodfokú eljárásban hozható határozatokra, ezért a Pp. 389. §-a alapján arra az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adott esetben a keresetlevelet visszautasító végzés elleni fellebbezésnél e szakasz nehezen értelmezhető, hiszen az ügy érdemi eldöntése nem történt meg és az alperes sem tesz/tehet észrevételt.

Bár a felperes a Pp. 381. §-ának alkalmazását indítványozta, azonban a fellebbezésében ténylegesen azt kérte, hogy a bíróság a perfelvételre alkalmas keresetlevele alapján folytassa le érdemben az eljárást.

Az ítélőtábla megállapítása szerint bár a felperes a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését kérte, de olyan tartalmú rendelkezést vár a másodfokú bíróságtól, hogy állapítsa meg: nem álltak fenn a keresetlevél visszautasításának feltételei. Bár a felperes a fellebbezésében a Pp. 381. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazását kérte, azonban tartalma szerint a keresetlevelének a perfelvételre alkalmassága esetére teendő intézkedéseket és nem a keresetlevele újabb vizsgálatát kérte. Így a fellebbezésből az tűnik ki, hogy a jogvédelmet a sérelmezett végzés mellőzésével kéri. A Pp. 110. § (3) bekezdésében szabályozott, a jogérvényesítés segítése elvének részeleme pedig az adott esetben lehetőséget ad az ítélőtáblának, hogy a helyes tartalommal helyettesítse be a kérelmet.

Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a alapján alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és mellőzte a keresetlevél visszautasítását, mivel a döntés megváltoztatásához szükséges feltételek fennálltak.

Az ismertetett döntés (Debreceni Ítélőtábla Gpkf.IV.30.084/2018/4.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2018/6 számában 80. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.