Szakma-valahol.hu – jogosult-e védelemre az általános domain név?

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2017. október 20.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az a domain név, amely a vállalkozás által folytatott két tevékenységet, a tevékenység gyakorlásának helyére utalással tartalmazza, nem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amely miatt a domain nevet védelem illetné meg – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperes az alpereshez hasonlóan főtevékenységként műszaki vizsgálatot és elemzést folytatott. Mindkettejük cége rendelkezett Szegeden fióktelepekkel, gazdasági tevékenységüket is ott végezték. A felperes „muszaki-eredetvizsgaszeged.hu” domain név alatt tart fenn honlapot, amit 2011. július 28-án regisztrált. Az alperes 2015. január 15-e óta rendelkezik a „muszakieredetvizsgaszeged.hu” domain névvel.

A felperes álláspontja szerint az alperes jogsértést valósított meg a domain név használatával, kérte ezért, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze a jogsértő magatartás abbahagyására. Ezen túlmenően a névviselési jogának megsértését állította. Úgy vélte, az alperes jellegbitorlást követ el, mivel hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, ezzel akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét. A domain nevek között nagyfokú a hasonlóság, ami összetéveszthetőséget eredményez. Ez szerinte mind a fogyasztók, mind a versenytársak törvényes érdekét sérti.

 

Az első- és másodfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes domain neve használatával jellegbitorlást követett el, és kötelezte a domain név használatának abbahagyására. A bíróság érvelése szerint az alperes magatartása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénybe ütközik. A hatályos szabályozás szerint tilos valamely forgalomképes ingó dolgot vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni. Álláspontja szerint ez a magatartás domain név jogsértő használatával is megvalósulhat.

 

Kiemelte, hogy bár a felperes domain neve hétköznapi szavakat tartalmaz, a felperes által végzett tevékenységre, annak földrajzi helyére utal, így önmagában nem jellegzetes, jellegzetességét az adja, hogy a felperes széleskörű reklámanyagaira, amiben az a domain név jelent meg, így erről szokták a fogyasztók a felperes szolgáltatását felismerni.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és elutasította a keresetet. Hibásnak tartotta az elsőfokú bíróság érvelését, mivel a hivatkozott szabály a kereskedelmi név védelmét szolgáló szabály, a felperes cégneve pedig nem azonos, de még csak nem is hasonlít a domain nevére. Névviselési joga sérelmére ezért jogszerűen nem hivatkozhat. A jogi személy cégnevén kívül természetesen más beazonosításra alkalmas jellemzővel is rendelkezhet, ilyen lehet a domain név is, ami kereskedelmi névvé válhat meghatározott feltételek fennállása esetén. A bíróság szerint azonban a felperes domain neve olyan megkülönböztető ismérvet nem hordoz, amelyről kizárólag és kétséget kizáróan a felperest lehet felismerni. Megkülönböztető jelleg hiányában a felperes domain neve nem válhatott a felperes kereskedelmi nevévé. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felperes domain nevében szereplő kifejezés egyfajta szolgáltatás leghétköznapibb megjelölése. Számos vállalkozás nyújt ilyen szolgáltatást, akár Szegeden is. Az ilyen jellegű kifejezések nem sajátíthatók ki.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes azzal érvelt, hogy az alperessel versenytársak, mivel azonos földrajzi területen végzik ugyanazt a gazdasági tevékenységet, a műszaki vizsgáztatást és elemzést, illetve az eredetvizsgálatot. Márpedig a felperes szerint a reklámanyagainak figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztók a felperes domain nevét, a felperes szolgáltatásával azonosítják, annak ellenére, hogy az a felperes cégnevét nem tartalmazza. Álláspontja szerint, azzal, hogy az alperes megtévesztően hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, egyrészt akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét, másrészt a fogyasztókat megtéveszti, döntésüket befolyásolja. Tévesnek tartotta a másodfokú bírósági azon álláspontját, miszerint a domain neve nem jellegzetes, és a szóhasználatot sajátjának, a maga által alkotottnak tekintette. Sérelmezte, hogy korábban az alperes még más néven volt elérhető. Domain nevét azért változtatta meg, hogy a műszaki eredetvizsgálat internetes keresőbe történő beírása esetén a fogyasztó az alperes nevére találjon rá.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett azzal, hogy a domain név huzamosabb ideig történő rendszeres használata esetén alkalmas lehet a szolgáltatást nyújtó személy beazonosítására. A felperes domain nevét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy bár összetettebb, mint egy konkrét tevékenység megjelölése, hiszen két tevékenységet takar a tevékenység gyakorlásának helyszínére utalással, azonban ennek ellenére sem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amelyről a fogyasztók a felperes szolgáltatását ismernék fel. A domain névben megjelenő tevékenységet több vállalkozás is folytatja, folytathatja Szegeden. Az ilyen domain név kisajátítása éppen a felperes számára biztosítana tisztességtelen előnyt. Mivel a domain név egyedi jellegzetessége nem állapítható meg egyértelműen, ez pedig önmagában kizárja a jogsértés megállapítását.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv.VII.21.347/2016.) a Kúriai Döntések 2017/10. számában 342. szám alatt jelent meg.

 

Kapcsolódó cikkek:


EUB: Fűtésköltség közös tulajdonú épületrészben
2020. február 18.

EUB: Fűtésköltség közös tulajdonú épületrészben

A szerző az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely a társasházi ingatlanban található lakások tulajdonosait terhelő, a közös tulajdonú épületrészek fűtési költségeinek kérdését rendezi.