A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ami a tényállást illeti, az alperes tulajdonosa a felperes társasház külön helyrajzi szám alatt felvett 134 m² alapterületű lakásának és a lakás alatti pincében lévő két közös tulajdonú, de az alperes kizárólagos használatában lévő 8 és 12 m² tárolóhelyiségnek. A 2013. július 15-ei társasházi közgyűlésen az alperes tájékoztatta a lakókat, hogy a lakást orvosi rendelő céljából vásárolta meg, és ennek kialakítása érdekében átalakítási munkálatokat tervez, melyek a pincehelyiséget is érintették. A társasházközösség 2013. december 13-án írásban szavazott arról, hogy nem…
Ami a tényállást illeti, az alperes tulajdonosa a felperes társasház külön helyrajzi szám alatt felvett 134 m² alapterületű lakásának és a lakás alatti pincében lévő két közös tulajdonú, de az alperes kizárólagos használatában lévő 8 és 12 m² tárolóhelyiségnek. A 2013. július 15-ei társasházi közgyűlésen az alperes tájékoztatta a lakókat, hogy a lakást orvosi rendelő céljából vásárolta meg, és ennek kialakítása érdekében átalakítási munkálatokat tervez, melyek a pincehelyiséget is érintették. A társasházközösség 2013. december 13-án írásban szavazott arról, hogy nem járul hozzá az alperes lakásának funkcióváltásához és a közös használatú, illetve kizárólagos használatú helyiségek, épületberendezések, tartószerkezetek, különös tekintettel a falak, födémek és közművek műszaki állapotának megváltoztatásához. A felperes 2013. december 18-án birtokvédelmi eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, de mivel a jegyző hatáskörének hiányát állapította meg, a bírósághoz fordult.
A kereset
A felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes a társasház közös tulajdonában álló, de az alperes kizárólagos használatában lévő pincehelyiségeknek a felette elhelyezkedő lakással való egybekapcsolásával – a födém több ponton történő átfúrásával – birtokháborítást követett el. Hivatkozott arra is, hogy az alperes a saját használatú pincehelyiségekben funkcióváltást hajtott végre, mivel itt helyezte el a lakásban folytatott fogorvosi tevékenysége működésének feltételeit biztosító berendezéseket. Kiemelte, hogy nem járult hozzá, sőt kifejezetten megtagadta, hogy az alperes a saját használatú pincerésze használatát megváltoztassa. Álláspontja szerint az alperes azzal, hogy a társasház közös tulajdonú kéményébe a vizet beköttette a társasház hozzájárulása nélkül, ugyancsak birtokháborítást követett el, valamint megsértette a közösség tulajdonhoz, birtokláshoz való jogát, az engedély nélkül végzett munkálatok pedig sértik a tulajdonostársak érdekeit.
Az alperes szerint a közös képviselőnek nincs felhatalmazása, hogy a tulajdonostársak nevében pert indítson, de hangsúlyozta azt is, hogy a kizárólagos használatában álló pincehelyiségek kapcsán a felperesnek nincs olyan birtokláshoz való joga, amely sérülhetne, ezért a birtokvédelem nem illeti meg.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem egyik elemét, a birtokháborítást állapította meg, döntését a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. A másodfok kiemelte, hogy a társasházi törvény értelmében a társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogok szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt illeti meg. A bíróság szerint ebből az következik, hogy a társasházközösség közös név alatt csak a jogszabályban írt körben jogképes. A közös név alatti működés elsősorban kifelé, harmadik személyek irányában nyújt egyszerűbb perlési lehetőséget a polgári jogviszonyokban. Azokban az esetekben azonban, amikor a társasház felperesként kezdeményez peres eljárást nem kívülálló személlyel, hanem tulajdonostárssal szemben, vizsgálni kell, hogy a társasház önállóan perelhet-e.
A bíróság álláspontja szerint a 2013. december 9-én megtartott közgyűlés határozata nem a társasházközösséget hatalmazta fel birtokvédelmi igény előterjesztésére, hanem a tulajdonostársakat. A december 13-ai írásbeli szavazás pedig arra vonatkozott, hogy az alperes lakásának funkcióváltásához, valamint a kizárólagos használatú helyiségek állapotának megváltoztatásához nem járulnak hozzá, így ezek a közgyűlési határozatok nem hatalmazták fel a közös képviselőt a perindításra. A közös képviselő képviseleti jogköre nem korlátlan, csak azokban az ügyekben járhat el a társasház nevében, amelyek intézésére a társasházi törvény, vagy a közgyűlés feljogosítja. A társasház nevében felléphet a közös képviselő, azonban kizárólag csak abban az esetben, ha az igényérvényesítés a közösség egésze nevében történik. Mivel itt az alperes által végzett munkálatokat elsődlegesen egy tulajdonostárs sérelmezte, így a közös képviselő általi igényérvényesítés nem a közösség egésze nevében történt. Ezért a felperes relatív jogképességgel nem rendelkezik, birtokvédelmi igényt a saját nevében nem érvényesíthet.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes szerint a birtokvédelmi igény nem tekinthető olyan dologi jogi igénynek, amelynek érvényesítésére csak közvetlenül a tulajdonostársak jogosultak. A birtokvédelmi igény a közös tulajdonnal kapcsolatos ügynek minősül, ezért a társasház önállóan perelhet, a közös képviselő a társasház képviseletében a társasházi törvény rendelkezése folytán eljárhat és az adott esetben perindításra is jogosult volt, függetlenül attól, hogy a közgyűlési határozat miről rendelkezik külön.
A Kúria megállapításai
A Kúria értelmezése szerint azok a kereseti kérelmek, amelyek arra irányulnak, hogy a társasházközösséget alkotó tulajdonostársak jogvédelmet kapjanak a társasház-tulajdonú ingatlan háborítatlan használata és birtoklása végett, helyes jogértelmezéssel a közös tulajdonnal kapcsolatos ügynek minősülnek. Az ilyen ügyek intézésével kapcsolatos perre a társasházközösség jogképessége fennáll. Az a körülmény, hogy a társasházközösség a tulajdona védelme érdekében az egyik tulajdonostárssal szemben birtokvédelmi igényt kíván érvényesíteni, nem tekinthető olyan dologi jogi igénynek, amelynek érvényesítésére csak közvetlenül a többi tulajdonostárs jogosult.
A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül azokban az ügyekben járhat el a társasház nevében, amelynek intézésére a jogszabály rendelkezése feljogosítja, ezért a közös képviselő a társasházi törvény rendelkezése folytán jogosult a tulajdonostársak képviseletében pert indítani, birtokháborítás megszüntetése iránt peres eljárást kezdeményezni, ehhez a közös képviselőnek közgyűlési felhatalmazásra nincs szüksége. Irrelevánsnak találta a Kúria, hogy a társasház által kezdeményezett peres eljárás nem kívülálló személlyel, hanem egy tulajdonostárssal szemben folyik. Ha a per tárgya az alperes kizárólagos használatában lévő pincehelyiségekkel kapcsolatos birtokvédelmi igény érvényesítése, szükségtelen vizsgálni, hogy ezek a munkálatok elsődlegesen melyik tulajdonostárs érdekeit sértik.
Mindezek alapján a Kúria a permegszüntető végzését az elsőfokú bíróság részítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 21.299/2017.) a Kúriai Döntések 2018/10. számában 276. szám alatt jelent meg.
