A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. november 9.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, az alperes tulajdonosa a felperes társasház külön helyrajzi szám alatt felvett 134 m² alapterületű lakásának és a lakás alatti pincében lévő két közös tulajdonú, de az alperes kizárólagos használatában lévő 8 és 12 m² tárolóhelyiségnek. A 2013. július 15-ei társasházi közgyűlésen az alperes tájékoztatta a lakókat, hogy a lakást orvosi rendelő céljából vásárolta meg, és ennek kialakítása érdekében átalakítási munkálatokat tervez, melyek a pincehelyiséget is érintették. A társasházközösség 2013. december 13-án írásban szavazott arról, hogy nem…

Ami a tényállást illeti, az alperes tulajdonosa a felperes társasház külön helyrajzi szám alatt felvett 134 m² alapterületű lakásának és a lakás alatti pincében lévő két közös tulajdonú, de az alperes kizárólagos használatában lévő 8 és 12 m² tárolóhelyiségnek. A 2013. július 15-ei társasházi közgyűlésen az alperes tájékoztatta a lakókat, hogy a lakást orvosi rendelő céljából vásárolta meg, és ennek kialakítása érdekében átalakítási munkálatokat tervez, melyek a pincehelyiséget is érintették. A társasházközösség 2013. december 13-án írásban szavazott arról, hogy nem járul hozzá az alperes lakásának funkcióváltásához és a közös használatú, illetve kizárólagos használatú helyiségek, épületberendezések, tartószerkezetek, különös tekintettel a falak, födémek és közművek műszaki állapotának megváltoztatásához. A felperes 2013. december 18-án birtokvédelmi eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, de mivel a jegyző hatáskörének hiányát állapította meg, a bírósághoz fordult.

A kereset

A felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes a társasház közös tulajdonában álló, de az alperes kizárólagos használatában lévő pincehelyiségeknek a felette elhelyezkedő lakással való egybekapcsolásával – a födém több ponton történő átfúrásával – birtokháborítást követett el. Hivatkozott arra is, hogy az alperes a saját használatú pincehelyiségekben funkcióváltást hajtott végre, mivel itt helyezte el a lakásban folytatott fogorvosi tevékenysége működésének feltételeit biztosító berendezéseket. Kiemelte, hogy nem járult hozzá, sőt kifejezetten megtagadta, hogy az alperes a saját használatú pincerésze használatát megváltoztassa. Álláspontja szerint az alperes azzal, hogy a társasház közös tulajdonú kéményébe a vizet beköttette a társasház hozzájárulása nélkül, ugyancsak birtokháborítást követett el, valamint megsértette a közösség tulajdonhoz, birtokláshoz való jogát, az engedély nélkül végzett munkálatok pedig sértik a tulajdonostársak érdekeit.

Az alperes szerint a közös képviselőnek nincs felhatalmazása, hogy a tulajdonostársak nevében pert indítson, de hangsúlyozta azt is, hogy a kizárólagos használatában álló pincehelyiségek kapcsán a felperesnek nincs olyan birtokláshoz való joga, amely sérülhetne, ezért a birtokvédelem nem illeti meg.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem egyik elemét, a birtokháborítást állapította meg, döntését a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. A másodfok kiemelte, hogy a társasházi törvény értelmében a társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogok szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt illeti meg. A bíróság szerint ebből az következik, hogy a társasházközösség közös név alatt csak a jogszabályban írt körben jogképes. A közös név alatti működés elsősorban kifelé, harmadik személyek irányában nyújt egyszerűbb perlési lehetőséget a polgári jogviszonyokban. Azokban az esetekben azonban, amikor a társasház felperesként kezdeményez peres eljárást nem kívülálló személlyel, hanem tulajdonostárssal szemben, vizsgálni kell, hogy a társasház önállóan perelhet-e.

A bíróság álláspontja szerint a 2013. december 9-én megtartott közgyűlés határozata nem a társasházközösséget hatalmazta fel birtokvédelmi igény előterjesztésére, hanem a tulajdonostársakat. A december 13-ai írásbeli szavazás pedig arra vonatkozott, hogy az alperes lakásának funkcióváltásához, valamint a kizárólagos használatú helyiségek állapotának megváltoztatásához nem járulnak hozzá, így ezek a közgyűlési határozatok nem hatalmazták fel a közös képviselőt a perindításra. A közös képviselő képviseleti jogköre nem korlátlan, csak azokban az ügyekben járhat el a társasház nevében, amelyek intézésére a társasházi törvény, vagy a közgyűlés feljogosítja. A társasház nevében felléphet a közös képviselő, azonban kizárólag csak abban az esetben, ha az igényérvényesítés a közösség egésze nevében történik. Mivel itt az alperes által végzett munkálatokat elsődlegesen egy tulajdonostárs sérelmezte, így a közös képviselő általi igényérvényesítés nem a közösség egésze nevében történt. Ezért a felperes relatív jogképességgel nem rendelkezik, birtokvédelmi igényt a saját nevében nem érvényesíthet.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint a birtokvédelmi igény nem tekinthető olyan dologi jogi igénynek, amelynek érvényesítésére csak közvetlenül a tulajdonostársak jogosultak. A birtokvédelmi igény a közös tulajdonnal kapcsolatos ügynek minősül, ezért a társasház önállóan perelhet, a közös képviselő a társasház képviseletében a társasházi törvény rendelkezése folytán eljárhat és az adott esetben perindításra is jogosult volt, függetlenül attól, hogy a közgyűlési határozat miről rendelkezik külön.

A Kúria megállapításai

A Kúria értelmezése szerint azok a kereseti kérelmek, amelyek arra irányulnak, hogy a társasházközösséget alkotó tulajdonostársak jogvédelmet kapjanak a társasház-tulajdonú ingatlan háborítatlan használata és birtoklása végett, helyes jogértelmezéssel a közös tulajdonnal kapcsolatos ügynek minősülnek. Az ilyen ügyek intézésével kapcsolatos perre a társasházközösség jogképessége fennáll. Az a körülmény, hogy a társasházközösség a tulajdona védelme érdekében az egyik tulajdonostárssal szemben birtokvédelmi igényt kíván érvényesíteni, nem tekinthető olyan dologi jogi igénynek, amelynek érvényesítésére csak közvetlenül a többi tulajdonostárs jogosult.

A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül azokban az ügyekben járhat el a társasház nevében, amelynek intézésére a jogszabály rendelkezése feljogosítja, ezért a közös képviselő a társasházi törvény rendelkezése folytán jogosult a tulajdonostársak képviseletében pert indítani, birtokháborítás megszüntetése iránt peres eljárást kezdeményezni, ehhez a közös képviselőnek közgyűlési felhatalmazásra nincs szüksége. Irrelevánsnak találta a Kúria, hogy a társasház által kezdeményezett peres eljárás nem kívülálló személlyel, hanem egy tulajdonostárssal szemben folyik. Ha a per tárgya az alperes kizárólagos használatában lévő pincehelyiségekkel kapcsolatos birtokvédelmi igény érvényesítése, szükségtelen vizsgálni, hogy ezek a munkálatok elsődlegesen melyik tulajdonostárs érdekeit sértik.

Mindezek alapján a Kúria a permegszüntető végzését az elsőfokú bíróság részítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 21.299/2017.) a Kúriai Döntések 2018/10. számában 276. szám alatt jelent meg.

Kapcsolódó cikkek:


Kártalanítás jár az ingatlan használati jogáért
2018. november 2.

Kártalanítás jár az ingatlan használati jogáért

Az ingatlan használati jogának gyakorlása egy folyamatos, elévülési időn belül érvényesíthető kártalanítási igényt, illetve kötelezettséget teremt a felek számára - a Kúria eseti döntése.

Nem jár kártérítés, ha valaki az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi igényeit érvényesíteni
2018. október 26.

Nem jár kártérítés, ha valaki az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi igényeit érvényesíteni

Nem ad alapot a magyar állam kártérítési felelőssége megállapítására az, ha a felperes annak megállapítását kéri, hogy az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi, illetve kártérítési igényeit érvényesíteni. A tisztességes eljáráshoz való jog nem minősül személyiségi jognak, hanem eljárásjogi alapelv. Ennek megsértése esetén a konkrétan eljáró hatóság (bíróság) perelhető – a Kúria eseti döntése.