A 10 éves Alaptörvény gazdasági és közpénzügyi jelentősége


Prof. Dr. Báger Gusztáv, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója nyitotta meg az Alaptörvény elfogadásának 10. évfordulója alkalmából az Állami Számvevőszék által rendezett online konferenciát.


Előadásában az Alaptörvény és a jogalkotás szerepét, az Alaptörvény számvevőszéki ellenőrzésre gyakorolt hatását és a közpénzügyi szabályozás kiegészítésének és finomhangolásának lehetőségeit helyezte fókuszba.

Felismerve az 1949. évi Alkotmány közpénzügyi rendszert érintő szabályozásának hiányát, az Állami Számvevőszék kutatóintézetében már 2006-ban megkezdődtek a fiskális politika szükséges reformját érintő vizsgálatok. Az eredményeket összefoglaló tézisek célja olyan szabályok és intézmények létrehozása volt, amelyek átláthatóbbá és hatékonyabbá teszik a közpénzekkel való gazdálkodást, amelyek végső soron a versenyképességet, a fenntartható fejlődést, valamint a közjó feltételeit javítják. Bár a reformjavaslat nem került elfogadásra, a tézisek jelentős része ennek ellenére mégis visszatükröződik az új Alaptörvényben és közpénzügyi szabályokban.

Báger Gusztáv ismertette, hogy az Alaptörvény, szemben a korábbi Alkotmánnyal már tartalmazza a közjó célját és a közérdek fogalmát is. A két kulcsszó irányadó szerepe feltételezi, hogy a magyar jogi szabályozásban folyamatosan jelen legyenek és sokoldalúan segítsék elő az államcélokat, mint a közösségi jólét biztosítása, valamint a külső és belső védelem fenntartása. Hangsúlyozta, hogy az állam akkor működik megfelelően, ha szolgálatát a közjó érdekében sokoldalúan teszi, ha megteremti a gazdaság számára a fejlődés feltételeit és a szükséges stabilitást. A közigazgatás ilyen értelemben tehát nem csak technikai jellegű tevékenységet jelent, hanem olyan intézményi alkotást, amely a közösségi jólét megteremtésére irányul.

Előadása második témakörében az Alaptörvény számvevőszékre gyakorolt hatását mutatta be. A közpénzügyek tárgykörének alkotmányos szintre emelésével az Állami Számvevőszék a korábbinál szélesebb körben kapott felhatalmazást. Az Alaptörvény a jogosítványok garantálása mellett megerősítette az Állami Számvevőszék függetlenségét, az integritás, az etikus vezetés és átláthatóság fontosságát, illetve a jó kormányzást segítő számvevőszéki tanácsadói szerepet. A nemzetközi tendenciákkal összhangban a tanácsadó funkció így már az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységébe beágyazottan működik, szorgalmazva ezáltal az állammenedzsment működésének megújítását és a köztulajdonú társaságok hozzájárulásának emelését a közösségi jóléthez.

Báger Gusztáv előadása záró gondolataként a jól működő közpénzügyi rendszer kiegészítésére és finomhangolására fogalmazott meg javaslatokat, amelyek a jól irányított állam fenntarthatóságát és a világgazdasági környezet hatásait állította a középpontba. Végül két megállapítást tett a 10 éves Alaptörvény vonatkozásában, miszerint annak elfogadása előtti időszakában az adósságráta minden évben emelkedett, azonban az elfogadást követően az irány megváltozott és a GDP 80%-ról 65%-ra csökkent. Különösen értékesnek tartotta továbbá, hogy a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés területén elért pozitív eredmények révén a szegénység és a kirekesztődés mutatói jelentősen javultak.

(aszhirportal.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

2022. május 20.

Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

2022. május 20.

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.