A 2021-es közbeszerzési szabályok, II. rész Koronavírus


A 2021-ben hatályba lépő módosítások nem novella szintűek, nem alkotnak egységes rendszert, a módosítás ehelyett a Kbt. meglévő rendelkezéseit csiszolgatja tovább.


Ahogy cikksorozatunk I. részében rámutattunk, több pozitív tartalmú módosítás történt a közbeszerzési törvényben. A 2021-ben hatályba lépő módosítások nem novella szintűek, nem alkotnak egységes rendszert, a módosítás ehelyett a Kbt. meglévő rendelkezéseit csiszolgatja tovább. Fontos ismét kiemelni, hogy sok helyen csak egy-egy szókapcsolat változik, az viszont mégis jelentős következménnyel jár, így az új szabályok helyes alkalmazása nagy figyelmet kíván. Nézzük az új szabályokat.

Eddig gyakran okozott problémát, hogy az eljárások elhúzódnak, az időbeni kiszámíthatatlanság pedig a gazdasági szereplők számára nagy kockázatot jelent. A közpénzek hatékony felhasználása szempontjából különösen problémás eset, ha a bírálat elhúzódása miatt a legkedvezőbb ajánlattevő az ajánlati kötöttség lejártát követően nem tartja fenn az ajánlatát, így kedvezőtlenebb ajánlatot kell elfogadni nyertesnek. Emiatt az új szabályok szerint – az alapesetben harminc, illetve hatvan napos – ajánlati kötöttség meghosszabbított időszaka száznyolcvan napnál hosszabbra csak abban az esetben nyúlhat, ha a legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevő is fenntartja ajánlatát. Ennek hiányában az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, amely szabály végső soron rászorítja az ajánlatkérőket, hogy a bírálatot rövidebb időn befejezzék. Ha azonban a legkedvezőbb ajánlat is fenntartásra kerül, akkor az időmúlás nem hat ki a verseny eredményére, így tehát indokolatlanul nem kell eredménytelenné sem nyilvánítani az eljárást.

Az ajánlatkérő a továbbiakban is köteles lesz megvizsgálni, hogy lehetséges-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, ennek indokát az eljárást megindító felhívásban lesz köteles megadni.

A hiánypótlási szabályok módosításával növekedni fog az érvényes ajánlatok száma, ez pedig pozitívan hat a minél szélesebb versenyre. A módosítás lehetővé teszi a biztosítékkal összefüggő hiányok pótlását, legalábbis azon esetekben, ahol a hiánypótlás lehetőségének kizárása aránytalan lenne. Az ajánlati biztosíték kapcsán a garancia, kezességvállalás vagy biztosítási szerződésen alapuló készfizető kezesség formájában nyújtott biztosíték esetén egyértelművé válik, hogy van hiánypótlásra lehetőség, ha a megfelelő dokumentum már kibocsátásra került, csak ezt az ajánlattevő elmulasztotta benyújtani. Ha tehát a biztosíték nyújtása határidőre megtörtént, illetve garancia, kezességvállalás vagy biztosítási szerződésen alapuló készfizető kezesség esetén a benyújtani kívánt nyilatkozat vagy kötelezvény határidőben rendelkezésre áll, csak annak igazolása kapcsán merült fel probléma, az hiánypótolható hiánynak minősül.

Tisztázásra kerül, hogy az önkéntes hiánypótlás jogával az eljárás ezen szakaszában már csak az az ajánlattevő élhet, akit a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolások benyújtására felhívtak, a többi ajánlattevő nem.

Az egyik leggyakrabban előforduló ajánlattevői hiba és így érvénytelenségi ok, ha egy szakember tapasztalata vonatkozásában a felolvasólapon szereplő adat nem felel meg teljes mértékben a szakember önéletrajzában található információnak. A korábbi szabályok szerint, ha a felolvasólapon szereplő adatot az önéletrajz hiánypótlása után sem sikerült alátámasztani, akkor az ajánlat érvénytelen volt, függetlenül az eltérés jelentőségétől. Az új szabályok szerint, ha az információkban található eltérés nem befolyásolja az értékelés során elérhető pontszámot, mert az ajánlattevő – bármelyik dokumentum tartalmát is veszi alapul az ajánlatkérő – mindenképpen a maximális értékelési pontszámra jogosult, akkor az ajánlatot a hiba ellenére sem kell érvénytelenné nyilvánítani.

A törvény a kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenység végzéséhez közvetlenül kapcsolódó, speciálisan az ilyen tevékenység megvalósítását szolgáló áruk és szolgáltatások beszerzését – uniós értékhatárig – kivételi körbe sorolja. Az indokolás szerint a kivétel célja, hogy megkönnyítse a K+F kutatások folyamán előre nem látható módon jelentkező beszerzési igények kezelését. Némi értelmezési problémát jelent, hogy bár a törvény erről nem rendelkezik, azonban az indokolás az előre nem látható módon jelentkező beszerzési igények kielégítéséről szól. Így kérdésként merül fel, hogy az előre tervezhető beszerzések, amelyek például szerepelnek egy projekt költségvetésében, ezen kivételi körbe beletartoznak-e? A törvény indokolása azt is kiemeli, hogy a kivétel nem vonatkozik az általános felhasználásra szánt, a működéshez általában szükséges árukra és szolgáltatásokra. Fontos továbbá, hogy a részekre bontás tilalmát itt is be kell tartani, különösen uniós forrás felhasználásakor, hiszen ha mesterségesen részekre bontjuk a beszerzésünket annak érdekében, hogy ne érjük el az uniós értékhatárt, és ezt követően alkalmazzuk a fenti kivételi szabályt, akkor a szerződés a Kbt. szerint semmisnek minősül.

Törvényi szinten is kezelte a jogalkotó a humánjárvány okozta helyzetben alkalmazható kivételi kör szabályait. Eszerint veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet esetén a humánjárvány megelőzése vagy elhárítása érdekében történő, az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzésekre nem kell alkalmazni a közbeszerzési szabályokat, amely egy járványhelyzet esetén a szükséges intézkedés hatékony végrehajtását segíti elő.

Rögzítésre kerül, hogy nemzeti eljárásrendben ajánlatkérő nem köteles alkalmassági követelményt előírni. A módosítás indoka, hogy ezen eljárásrendben sok egyszerűbb beszerzés kerül lebonyolításra, és az alkalmassági feltétel kötelező előírása bizonyos esetekben felesleges terhet jelenthet az eljárás részvevői számára. Így tehát az ajánlatkérő megítélésére lesz bízva, hogy szükségesnek tartja-e ilyen feltétel előírását, amely egyszerűsíti az eljárást és rugalmasabbá teszi a lebonyolítást.

Kisebb jelentőségű változás, de ez is egyszerűsíti az eljárást, miszerint nemzeti eljárásrendben ajánlatkérő nem lesz köteles az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára. Az irreális vállalások vizsgálatának joga megmarad tehát, de azt elvégezni nem lesz kötelező, amely így csökkenti az adminisztrációs terhet.

A Kbt. a jövőben nem tartalmazza a teljesítésigazolásra vonatkozó szabályokat. A módosítás indoka, hogy az ajánlatkérőkre irányadó fizetési határidőket, a fizetési határidő kógens maximumát az új Ptk. már rendezi, így szükségtelen ezeket a Kbt-ben is szerepeltetni. A módosítás megszünteti azt a kollíziót is, ami 2020. júliustól állt fenn az Áfa törvény azon szabályával, miszerint a számlát a teljesítésig, de legfeljebb attól számított 8 napon belül kell kibocsátani, miközben a Kbt. a módosítás előtt még 15 napos határidőt tartalmazott.

Az ajánlatkérők számára rendezésre kerül az a helyzet, miszerint ha egy jogszabályban felhatalmazott ellenőrző szerv (pl. Miniszterelnökség) egy adott cselekményre hívja fel az ajánlatkérőt, viszont a Döntőbizottság ezzel ellentétes következtetésre jut és nem megfelelőnek ítéli meg az eljárást. Nem vitás, hogy a közbeszerzési jogviták eldöntésére a Döntőbizottság rendelkezik hatáskörrel, azonban el kell kerülni, hogy az ajánlatkérőt bírság formájában hátrányos jogkövetkezmény érje csak azért, mert az ellenőrző szervezet előírásainak megfelelően járt el. Így ilyen esetekben a továbbiakban bírságot nem lehet kiszabni az ajánlatkérőre.

A Közbeszerzési Hatóságnak egyes nyilvántartásokat – a saját honlapján történő jelenlegi statikus közzététel helyett – a továbbiakban az EKR-ben kell vezetnie, amely képes megalapozni az EKR-ben az ajánlatok bírálatát segítő automatikus funkciók kialakítását, tovább csökkentve ezzel az ajánlatkérők adminisztrációs terheit.

A törvény módosítás záró rendelkezései között bújik meg az egyik legnagyobb jelentőségű változás, amely mindössze néhány szó kihagyásával alapvetően változtatja meg a közbeszerzési piacot. A jövőben ugyanis nem lesz alkalmazható a Kbt. 115. § szerinti öt ajánlattevő meghívásával, tehát nyilvános meghirdetés nélkül induló eljárásforma, ha a beszerzés akár részben is európai uniós alapokból finanszírozott. A módosítással lényegesen csökken az uniós forrás-felhasználáshoz kapcsolódó audit kockázat, hiszen a nyilvános meghirdetés hiánya az egyik leggyakoribb ok, ami az elmúlt években pénzügyi korrekciókhoz vezetett. Ugyanakkor maga az eljárásforma fennmarad, csak azt uniós alapokból finanszírozott beszerzések esetén nem lehet majd alkalmazni, de minden más esetben igen.

Szintén a Kbt. 115. § szerinti eljárásformát érinti, hogy a jövőben ajánlatkérő nemcsak nem lesz köteles, de nem is lesz jogosult alkalmassági követelményt előírni. Ennek indoka, hogy ebben az eljárástípusban ajánlattételre csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplők hívhatók fel, amelyek előzetes szűrését ajánlatkérő egyébként is elvégzi, így szükségtelen a közbeszerzési eljárás keretében ezt külön is megvizsgálni és dokumentálni. Ez a módosítás is az egyszerűsítést szolgálja.

A módosítások több lépcsőben, 2021. január 1., illetve február 1. napjával lépnek hatályba és pozitív irányú változásokat hoznak.

A szerző ügyvéd, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, egyetemi oktató

www.mhkt.hu




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 21.

Brüsszel IIa rendelet

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Bereczki Ildikó által írt Gyermeki jogok a szülői felelősségről szóló nemzetközi magánjogi szabályozás perspektívájából című kiadvány gyermekjogi, nemzetközi, valamint európai uniós jogi szempontból is egyaránt rendkívül időszerű. A gyermeki jogok kibontakozását mutatja be és a szülői felelősségről szóló nemzetközi családjogi szabályozásba, illetve ezen keresztül a joggyakorlatba való beintegrálódását járja körül tudományos igénnyel, ugyanakkor gyakorlati megközelítésben – a hazai jogirodalomban hiánypótló jelleggel – átfogó képet nyújtva e komplex témakörről. Az alábbiakban a kiadványnak a „Brüsszel IIa rendelet” cím alatti magyarázatát olvashatják.

2021. szeptember 17.

Tájékoztató a koronavírus-oltásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokról

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.