A bírósági meghagyás az új Pp-ben

Cikkünkben bemutatjuk, hogy hogyan változtatott az új Pp. a bírósági meghagyás intézményén és szerepén.

A bírósági meghagyás intézménye 1973. január 1-jével került be a régi Pp-be. A régi Pp. 136. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy ha az alperes elmulasztja az első tárgyalást és érdemi védekezést sem terjeszt elő, akkor a bíróság kizárólag a felperes kérelmére az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően kötelezi az alperest a bírósági meghagyással és marasztalja őt a felperes költségeiben is.

Ezzel szemben az új Pp. már azzal is jelzi a bírósági meghagyás szerepének változását, hogy annak kibocsátását nem a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei fejezetcím alatt határozza meg, hanem külön fejezetet szentel a bírósági meghagyás szabályozásának

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a jogalkotó koncepcionálisan változtatta meg a bírósági meghagyás szerepét az új Pp-ben.

Az új Pp. 56. fejezete úgy rendelkezik, hogy a bíróság hivatalból, tehát már nem a felperes kérelmére, bírósági meghagyással, tárgyalás tartása nélkül kötelezi az alperest a kereseti kérelemnek megfelelően, ha az alperes a vele közölt kereseti kérelemre nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot, vagy ezeket a bíróság elutasítja.

Tekintettel arra, hogy az alperes írásbeli ellenkérelmének vagy beszámítást tartalmazó iratának is meg kell felelnie a Pp. keresetlevélre vonatkozó formai követelményeinek, ezért ha az írásbeli ellenkérelemben vagy a beszámítást tartalmazó iratban a jogi képviselővel eljáró fél nem tünteti fel a kötelező tartalmi elemeket, a tanúk nevét és lakcímét az írásbeli ellenkérelemben tünteti fel, illetve nem csatolja az ellenkérelmét alátámasztó bizonyítékokat, vagy nem jelöli meg a szakértőhöz vagy a tanúhoz intézendő kérdéseket, esetleg késedelmesen terjeszti elő a beadványát, vagy csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot terjeszt elő, amely nem tartalmaz sem alaki védekezést, sem érdemi védekezést, akkor a bíróság elutasít(hat)ja az írásbeli ellenkérelmet vagy a  beszámítást tartalmazó iratot és bírósági meghagyással kötelez(het)i az alperest.

Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2017. november 3-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalás szerint, ha a kereset teljesítése jogszabályba ütközik, bírósági meghagyás nem bocsátható ki. Ha a bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye, a bíróság a perfelvételi tárgyalás megtartását a felek egyidejű tájékoztatásával mellőzi, a perfelvételt végzéssel lezárja, majd az érdemi tárgyaláson a kereseti kérelmet érdemben (ítélettel) utasítja el.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének 2018. május 3-án megtartott ülésén született állásfoglalás szerint valódi tárgyi keresethalmazat esetén nincs helye a bírósági meghagyás „részleges” kibocsátásának, mivel „az új Pp. nem ismeri a rész-bírósági meghagyás kibocsátásának intézményét.” Az állásfoglalás szerint a rész-kibocsátás azért sem lehetséges, mert ilyenkor az alperes részleges mulasztásának értékelése a perfelvételi eljárás egységét megtöri és a bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén a perfelvételre kitűzött, már vitatott kereseti rész, valamint az ellentmondással érintett kereseti részek együttes perfelvételi tárgyaláson történő tárgyalása és a jogvita kereteinek meghatározása nem lenne lehetséges.

Az alperes által nem vitatott kereseti kérelmekre az állásfoglalás szerint a Pp-nek azt a rendelkezését kell alkalmazni, hogy ha a fél valamely perfelvételi nyilatkozatot a bíróság anyagi pervezetése ellenére nem vagy nem teljeskörűen terjeszt elő, a bíróság a fél perfelvételi nyilatkozatait hiányos tartalma szerint, a rendelkezésre álló peranyag alapján bírálja el. A nem vitatott kereseti kérelmekről a Pp. úgy rendelkezik, hogy ha a fél a Pp-ben vagy a bíróság felhívásában meghatározott valamely perfelvételi nyilatkozatot nem tüntet fel a perfelvételi iratban, úgy kell tekinteni – mindaddig, amíg nyilatkozatot nem tesz -, hogy

  • a fél az ellenfél érintett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, az ellenfél érintett kérelme, illetve indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett, és
  • a fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához nem kíván, illetve nem tud az érintett perfelvételi nyilatkozat szerinti tényállítást, jogállítást, kérelmet, bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt előterjeszteni.

Az állásfoglalás egyértelműen úgy rendelkezik, hogy „bírósági meghagyásnak a személyi állapotot érintő keresettel halmazatban álló tartási kereset vonatkozásában sincs helye.” Az indokolás szerint a Pp. tiltó rendelkezése magára a személyi állapotot érintő perre és nem csak a személyi állapoti követelésekre vonatkozik. A keresetek összekapcsolhatósága nem eredményezheti az állásfoglalás szerint, hogy egy perben eltérő eljárási szabályokat alkalmazzon a bíróság attól függően, hogy a keresethalmazatban lévő követelés a Pp. szerinti személyi állapot fogalomba tartozik-e.”

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének 2018. május 3-án megtartott ülésén született állásfoglalás szerint ha a fél az írásbeli ellenkérelem benyújtására megszabott határidő hosszabbítás iránti kérelmét a 147. §. (4) alapján olyan időben adja be, amikor a kérelem elbírálására már csak a határidő letelte után kerül sor, és a kérelem elutasításra kerül, akkor az állásfoglalás szerint a határidő hosszabbítási kérelem elutasításáról szóló végzésében a bíróság az alperest – a jogkövetkezményekre történő utalással – rövid határidővel fel kell hívnia az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére. Amennyiben az alperes ezt a határidőt elmulasztja, úgy a bíróságnak bírósági meghagyást ki kell kibocsátania.

Ha az alperes elkésetten terjeszti elő az írásbeli ellenkérelmét és azzal egyidejűleg nem terjeszt elő igazolási kérelmet, akkor a bíróságnak ki kell bocsátania a bírósági meghagyást és egyidejűleg értesítenie kell az alperest az írásbeli ellenkérelem hatálytalanságáról.

Az igazolási kérelem előterjesztése esetén a bíróságnak előzetesen az igazolási kérelmet kell elbírálnia. Az állásfoglalás kimondja, hogy „ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, akkor úgy kell tekinteni, mintha az alperes az írásbeli ellenkérelmet határidőn belül előterjesztette volna és nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának. Ellenben, ha a bíróság elutasítja az igazolási kérelmet, arról külön, fellebbezéssel támadható végzésben kell rendelkeznie, és a bíróági meghagyás kizárólag ennek a végzésnek a jogerőre emelkedése esetén bocsátható ki.”

Az állásfoglalás kimondja, hogy „ha a bíróság azért bocsátotta ki a bírósági meghagyást, mert az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot tett, az indokolásban elegendő ennek tényére utalni.”

Az állásfoglalás egyértelmű atekintetben, hogy a bírósági meghagyás nem bocsátható ki akkor, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére biztosított határidőben a keresetet elismeri. Az állásfoglalás szerint ebben az esetben a bíróságnak az ügy mielőbbi befejezése érdekében a perfelvételt perfelvételi tárgyalás tartása nélkül le kell zárnia és az érdemi tárgyalást ki kell tűznie. Ugyanígy jár el a bíróság, ha az alperes csak alaki védekezést terjeszt elő és az nyomban elutasítható.

Az állásfoglalás szerint, ha a bíróság az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadványt visszautasítja, de az annak előterjesztésére nyitva álló határidő még nem telt el és a bírósági meghagyás kibocsátására sem került sor, az ismét előterjesztett írásbeli ellenkérelem hatályos perbeli cselekménynek minősül.

Az új Pp. már nem tartalmazza a bírósági meghagyás kötelező tartalmi elemeit, azonban a kialakult bírói gyakorlat és a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének állásfoglalásai alapján ez meghatározható.

Szintén újdonság a régi Pp-hez képest, hogy a bírósági meghagyással szemben már nemcsak az alperes, hanem mindkét fél annak kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondhat. Erre a jogalkotó azért teremtett lehetőséget, mert, ha a bírósági meghagyás valamely okból eltér a felperes által a keresetben kértektől, akkor a felperes részére is a bírósági meghagyással szembeni ellentmondás az egyedüli jogorvoslati lehetőség.

„A bírósági meghagyással szembeni ellentmondás visszautasítását a Pp a következők szerint határozta meg:

  • Vissza kell utasítani az ellentmondást, ha a fél nem terjesztett elő egyidejűleg ellenkérelmet és/vagy beszámítást tartalmazó iratot.
  • Ha az ellentmondás elkésett és a mulasztását a fél nem igazolta. (Ez nem fellebbezési határidő, így az igazolási kérelmet az elsőfokú bíróság bírálja el.
  • Ha az ellentmondással benyújtott ellenkérelem csak formális védekezést tartalmaz.
  • Ha a személyesen eljáró fél a járásbíróság előtti eljárásban az ellenkérelmét nem a formanyomtatványon adja elő.
  • Ha a fél csak beszámítást tartalmazó iratot terjeszt elő és azt a bíróság a Pp. 211. §-a szerint visszautasította.
  • Ha az ellentmondás illetékét hiánypótlásra történt felhívás ellenére a fél nem rótta le.”

Az új Pp. is, ugyan részben átfogalmazva, de kimondja, hogy az ellentmondás illetékét nem lehet áthárítani a másik félre, sőt az új Pp. azt már felszámítani sem engedi.

Az új Pp. nem tartotta fenn az alperesre nézve az újabb meghagyás kibocsátásának lehetőségét, akkor, ha az ellentmondás után az alperes az újabb határnapot is elmulasztja.

Tekintettel a külföldi kézbesítés lényegesen időigényesebb eljárásrendjére és a vonatkozó speciális jogi szabályozásra új Pp. külön kitér arra az esetre, amikor olyan féllel szemben került sor bírósági meghagyás kibocsátására, akinek a keresetlevelet

  • a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (“iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, vagy
  • a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény alapján kellett kézbesíteni.

Ebben az esetben a bírósági meghagyás megtámadására előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak a bírósági meghagyás kibocsátásától számított egy évig van helye.

Kapcsolódó cikkek:


Elfogadták az adócsomagot
2018. november 13.

Elfogadták az adócsomagot

Nő az alanyi áfamentesség értékhatára, jobban járnak a dolgozó nyugdíjasok, bevezetik a csoportos tao-alanyiságot, két új szochó-kedvezmény érkezik, és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbodik bizonyos esetekben. Az Országgyűlés elfogadta az adócsomagot.

Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben
2018. november 13.

Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben

A polgári jogi igény a sértett kártérítési és egyéb igénye a büntetőeljárásban, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett, és a terhelttel szemben áll fenn.