A bíróságok tavalyi működéséről tanácskoztak a Kúrián

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. május 16.
Rovat:

A Teljes Ülésen Darák Péter ismertette a Kúria 2017. évi tevékenységét, dr. Bartal Géza, a bírói tanács elnöke beszámolt az elvégzett munkájáról, tanácselnökök szóltak az általuk elbírált legfontosabb ügyekről.


A Kúria dísztermében, 2018. május 14-én megtartott Teljes Ülésen kúriai tanácselnökök számoltak be tavalyi ítélkezési tevékenységükről, nemzetközi szemináriumokon elhangzottakról és megválasztották az első- és másodfokú szolgálati bíróság új tagjait is.

A Kúria elnöke az ülésen bemutatta a most megjelent 2017. évi Évkönyvet. Dr. Darák Péter az előszót idézve ismertette, hogy miért tekinthető a tavalyi év a felkészülés évének. A Kúria elnöke köszöntőjében az új eljárásjogi szabályok hatályba lépésével összefüggő feladatokról és kihívásokról értekezik. Az Évkönyv előszavát dr. Kövér László, az Országgyűlés Elnöke írta. 
 
A 2012-es indulás óta a tavalyi a leghosszabb Évkönyv, a maga 121 oldalas terjedelmével. A kötet portrékat közöl kúriai bírákról, tartalmaz ügyforgalmi adatokat, ismertet egyedi ügyekben hozott határozatokat, beszámol a Kúria joggyakorlat-egységesítő tevékenységéről. A könyvet külföldi és hazai szakmai találkozókról készült beszámolók és fotókon kívül a Kúria Markó utcai és az eredeti, Kossuth téri épületéről készült képek is színesítik.
 

A legfőbb bírói fórum vezetője szerint a nagy eljárásjogi kódexek megújulása, a közigazgatási bíráskodás önálló eljárásjogi alapokra helyezése önmagában is komoly kihívások elé állítja az ítélkező bírót. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem elegendő az új jogszabályok megtanulása, a folyamatos önképzés, hanem biztosítani kell az adott eljárási kódex hatályba lépése előtt indult ügyeknek a korábbi eljárási törvénnyel összhangban történő elbírálását, egyúttal pedig ki kell alakítani az új eljárásjogi rendelkezések alkalmazásának következetes, a jogkereső állampolgár számára átlátható gyakorlatát. Ezen túlmenően a Kúria elnöke szerint ki kell alakítani a befogadási eljárás gyakorlatát is. Darák Péter hangsúlyozta, hogy a befogadás nem öncélú válogatás, a jogegységesítő szemlélet biztosítását kell előtérbe helyezni.

A Teljes Ülésen Darák Péter ismertette a Kúria 2017. évi tevékenységét, dr. Bartal Géza, a bírói tanács elnöke beszámolt az elvégzett munkájáról, tanácselnökök szóltak az általuk elbírált legfontosabb ügyekről. Dr. Vezekényi Ursula és dr. Molnár Gábor Miklós tanácselnökök beszámoltak a Kúria és az Osztrák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága bíráinak a Pannonhalmi Bencés Főapátságban megtartott bírói szemináriumról.

A tanácskozás zárásaként dr. Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára tartott előadást “A jogeset dialektikájához – A kazuisztika” címmel.

(lb.hu

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.