A biztosítók felelőssége az ügynökök károkozásáért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A biztosító kártérítési felelősséggel tartozik, ha az ügynökének magatartása miatt érvénytelen a biztosítási szerződés – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, az alperessel megbízási szerződésben álló cég alkalmazottja ajánlatot tett a felperes részére a tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítási szerződés megkötésére. A felperes az ajánlat szerint kívánta a szerződést megkötni, azonban a szerződéses iratok részére való átadása előtt Németországba utazott. Az alkalmazott a szerződés megkötéséhez így a felperestől írásbeli meghatalmazással nem rendelkezett. A németországi tartózkodás miatti könnyebb ügyintézés érdekében az alkalmazott szerződő félként nem a felperes, hanem a saját nevét, míg biztosított ingatlanként a felperes ingatlanát tüntette fel, mivel közvetlen felettesétől azt a tájékoztatást kapta, hogy a szerződést nem személyre, hanem ingatlanra kötik, ezért a szerződés így is megköthető. Az ingatlanba 2012. március 25-én betörtek, és a betörők által okozott tűz jelentős károkat okozott. Az alperes érvényes biztosítási szerződés hiányára hivatkozva megtagadta a kár rendezését.

Az első- és másodfokú eljárás

A felperes a biztosítási szolgáltatás teljesítését, másodlagosan pedig kárának megtérítését kérte. Az alperes a biztosítási szerződés érvénytelenségére, valamint a felperes közlési kötelezettségének a megsértésére hivatkozott.

Az elsőfokú bíróság az alperes helytállási kötelezettségét mondta ki. Álláspontja szerint mivel az alkalmazott nem rendelkezett a szerződés megkötéséhez szükséges biztosítási érdekkel, így a szerződés semmisnek minősül. Ugyanakkor, mivel a szerződés megkötésekor az alperes érdekében eljárva jogosult volt az ügyfeleknek biztosítási terméket ajánlani, így az alperes a megbízottjának magatartásáért felelősséggel tartozik. Meglátása szerint, amennyiben az alperes, illetve biztosításközvetítője megfelelő képzést, utasításokat adott volna az alkalmazott részére, akkor érvényes biztosítási szerződést kötöttek volna a felek. A felperes kárát az okozta, hogy a káresemény bekövetkezésekor nem volt érvényes vagyonbiztosítási szerződése, a közvetítői műhiba miatt pedig az alperest felelősség terheli.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést, azzal az eltéréssel, hogy az alperest nem helytállási kötelezettség, hanem kártérítési felelősség terheli. A bíróság érvelése szerint, mivel az alkalmazott az alperes megbízottjának munkavállalójaként járt el, ezért ilyen esetben a polgári törvénykönyv (Ptk.) alkalmazottak károkozásáért való felelősségre vonatkozó szabályai az alkalmazandók. Ilyen esetben a bíróság megállapítása szerint azt kell vizsgálni az alperes kártérítési felelősségének megállapításához, hogy akár a megbízott, akár annak alkalmazottjának felelőssége az általános kárfelelősségi szabály alapján megállapítható-e. Mivel az alkalmazott az ajánlat kitöltésekor tudomással bírt arról, hogy a felperes kíván biztosítási szerződést kötni a saját ingatlanára, de a felperes németországi tartózkodása miatti könnyebb ügyintézés végett szerződő félként nem a felperes, hanem a saját nevét, míg biztosított ingatlanként a felperes ingatlanát tüntette fel, ezért biztosítási érdek hiányában az ajánlaton szereplő, szerződő félre vonatkozó adatokkal létrejött szerződés semmis. Ez a semmisség pedig az alkalmazott tevékenységével áll oksági kapcsolatban. A bíróság kimondta, érvényes szerződés hiányában az alperes biztosítási szolgáltatási kötelezettsége nem állt be, ugyanakkor kártérítési szempontból a felelősség alól nem tudta magát kimenteni.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes kérelmében azt állította, hogy a másodfokú bíróság tévesen alkalmazta a semmis szerződés jogkövetkezményeit.

A Kúria megállapításai

Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el – hangsúlyozta a Kúria. Egy szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen ügyletnek nincs kötelemkeletkeztető hatálya, az ilyen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan. Hivatalból figyelembe vehető jogkövetkezménye csak az, hogy a bíróság nem adhat jogsegélyt a semmis szerződéssel elérni kívánt joghatás eléréséhez, vagyis semmis szerződés esetén a bíróság hivatalból csak a semmisség megállapítására és az ilyen szerződésre alapítottan előterjesztett igény elutasítására szorítkozhat. További jogkövetkezményeket a bíróság semmisség esetén sem alkalmazhat hivatalból, csak a fél erre irányuló kérelme alapján. Ez pedig megtalálható volt a kereseti kérelemben. A jogerős határozat a kereseti követelés jogalapját nem a szerződés teljesítésében, hanem szerződésen kívüli károkozásban tartotta alaposnak, mivel az alperesnek betudható magatartás eredménye volt az, hogy a biztosítási szerződés nem vált érvényessé, ezért a szerződés alapján a felperes a teljesítésre nem lett jogosult. A Kúria megállapította, nincs jogszabályi akadálya, hogy az érvénytelenségi ok fennállásáért felelős személy kártérítés címén olyan összeg megfizetésére legyen köteles, mint amely összeget érvényes szerződés alapján egyébként fizetnie kellett volna. Helyesnek tartotta, hogy a bíróságok az alperes és a cég közötti állandó jellegű megbízási jogviszony alapján az alkalmazottért való felelősség szabályait alkalmazták, amely az alperes kártérítési kötelezettségét egyértelműen megalapozza.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

A Kúria a felperes közrehatását vizsgálva kimondta, nincs jelentősége, hogy tudomással kellett-e bírnia a felperesnek azokról a jogi ismeretekről, miszerint a szerződés aláírásának elmaradása annak érvénytelenségét eredményezi. Jelentősége csupán annak van, hogy a szerződéskötést megelőzően az alkalmazottól olyan tájékoztatást kapott, hogy a biztosítási szerződést úgy is meg lehet kötni, hogy a felperes tulajdonában álló ingatlan, mint kockázatviselési hely vonatkozásában a szerződő fél a biztosítást közvetítő, egyébként jogi érdekeltséggel nem rendelkező személy.

Nem értékelhető tehát a jogi és biztosítási ismeretekkel nem rendelkező felperes terhére, hogy a biztosítások közvetítésében jártassággal rendelkező személytől kapott tájékoztatás alapján nem merült fel benne, hogy így a biztosítási szerződés érvénytelen lesz. Mindezek alapján a Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. III. 22.118/2015.) a Kúriai Döntések 2016/6. számában 142. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. május 16.

Jogszabályfigyelő 2022 – 19. hét

Alábbi cikkünkben a 2022/77–79. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Kúria honlapján megjelent legfrissebb szakmai anyagok közül válogattunk.

2022. május 16.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

2022. május 13.

Bizonytalan alperes, keveredő pertípus

Az alperes személyének tisztázatlansága, az eljárás formájának és a per típusának keveredése az ítélet hatályon kívül helyezésére vezető súlyos jogszabálysértés, amely az elsőfokú eljárás lényeges szabályai megszegésének minősül – a Kúria eseti döntése.