A blokklánc-technológia újabb terméke, az NFT jogi megítélése


A digitális műalkotásokhoz kapcsolódó úgynevezett NFT a blokklánc-technológia legújabb terméke, jogi megítélése azonban egyelőre bizonytalan. Úgy, hogy mindeközben ez a terület idén már elérte a 4.5 milliárd dolláros piaci kapitalizációt, számos gazdasági kutatócsoport pedig 2030-ra a piac tízszeres bővülésével számol.

Az angol rövidítésből (Non-Fungible Token) használatos NFT, azaz nem helyettesíthető zseton 2017 óta létezik, működése az Ethereum kriptovaluta blokklánc-technológiáján alapul.[1] Az NFT digitális műalkotásokhoz, digitális műtárgyakhoz – képhez, animációhoz, videóhoz, hangfájlhoz, akár számítógépes karakterekhez – kapcsolt kódsor, mely az eredetiség igazolására szolgál.

Kibocsátóként korlátozhatjuk a darabszámot sorszámmal ellátva az NFT-t, a felhasználó pedig Ethereum, Solana, Polygon (attól függ, melyik blokkláncon bocsátották ki a tokent) kriptovalutával licitálhat a tartalomra. Az úgynevezett „mint”-elés után a vásárló megkapja a kollekció egy darabját. Besorolását egyelőre keresik a jogalkotók.

Szakértők úgy vélekednek, ez a digitális műtárgykereskedelem tárgya a XXI. században.

A blokkláncok technológiájával a digitális térben is megoldhatóvá vált, hogy valami egyedi és megismételhetetlen legyen, mert digitális egységek rögzítik a lenyomatot, a tranzakció idejét, a tulajdonost, a szerződést – mindez pedig nyilvános és visszakövethető.[2]

Az NFT-piac 2022-ben elérte a 4,5 milliárd dolláros piaci tőkekapitalizációt. Ez egy jelentős összeg, annak fényében, hogy 2020-ban ez a szám 0,02 milliárd dollár volt. Mindeközben pedig számos gazdasági kutatócsoport 2030-ra már a piac tízszeres bővülésével számol.

Az NFT nevéből következő lényege, hogy nem helyettesíthető érméről van szó. Legegyszerűbben az úgynevezett fiat-pénzvilágon (azaz a központi bankok vagy más állami hatóságok által kibocsátott és deklarált törvényes fizetőeszközök rendszerén) keresztül mutatható be, hogyan működik. Egy bankjegy vagy érme helyettesíthető egy másik azonos értékű bankjeggyel úgy, hogy a tranzakció közben nem történik értékvesztés. Ezzel szemben az NFT olyan adatokat tartalmaz, melyek megkülönböztetik minden mástól az adott tokent, tehát ezért nem helyettesíthető, egyedülálló eszköz. A gyakorlatban úgy lehet elképzelni, hogy egy adott művész alkotását nem tudom kicserélni egy másik művész képére, annak ellenére sem, hogy ha ugyan annyit ér. Az NFT-k egyedisége, vagy ha úgy tetszik, másolhatatlansága, a blokklánc-technológián alapul.[3]

Az NFT-k „okosszerződés” alapjául szolgáló programkódból állnak, amelyek közvetlenül szabályozzák a digitális pénznemek vagy eszközök átadását a felek között bizonyos feltételek mellett. Miután az okosszerződés kódját megírták, gyakorlatilag ez a kód beleég a blokklánc-érmébe, amely a nem-helyettesíthető digitális műalkotás tulajdonjogának igazolására szolgál.[4]

Az NFT-knek számos felhasználási területe van. Lehet egy digitális művészeti alkotás, vagy belépő egy koncertre, illetve bármilyen olyan eseményre, ahol a hamisítás mint szerzői jogi probléma felmerül.[5]

A videojátékok szintén értéket kaphatnak az NFT-ktől, hiszen egy-egy játékban elhelyezett tárgy is válhat NFT-vé, ilyen lehet például egy egyedi fegyver vagy egy karakter öltözete.

A digitális világon túl, akár egy fizikai tárgy, például egy festmény, ingó vagy ingatlan is tokenizálható. Egyelőre a legkedveltebb felhasználási területe a művészet. Ám annak világában gyakran felmerülő probléma az árképzés kapcsán, hogy nehéz megállapítani, az adott műtárgy- eredeti-e, így pedig megalapozott-e az értéke. Az NFT tulajdonságai miatt alkalmas lehet arra, hogy létrehozza a biztonságot a művészet világában.

Az NFT-k megoldották ez a problémát, lehetővé teszik az alkotók számára, hogy másolhatatlan és véges terméket hozzanak létre. Az eljárás a következő: a művész létrehozza alkotását, vagy a műtárgyat, amelyet digitalizál, majd a blokklánc-technológiával elkészít egy virtuális zsetont (NFT-t) a digitalizált műalkotásból.[6]

Az NFT által hordozott programkód lehetőséget biztosít az alkotó számára, hogy meghatározza a viszonteladási tranzakciókból származó automatikus jogdíjak kifizetését és a tulajdonjog igazolását vagy átruházásának lehetőségét.[7]

A jogi problémát a műalkotás tekintetében a tényleges tulajdoni viszonyok feltárása jelenti. A digitális piacok és kibocsátó rezsimek, blokklánc-rendszerek, valamint a kereskedelmi felületek anonimitást biztosítanak, így egyelőre a csalás melegágya lehet ez a szabályozatlan piac. Mivel az adásvételt lebonyolító felek azonosíthatatlanok, ezért sok esetben az érdekek kikényszerítésének lehetősége is korlátozott. Ez hosszú távon rengeteg problémát okozhat.

Ami az NFT-k adózását illeti, magyar állampolgároknak 2022. január 1-jétől különadózó jövedelemnek számít a magánszemélyek kriptoeszköz-ügyletekből származó jövedelme[8]. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem után 15 százalékos szja-t kell fizetni, a tárgyévi igazolt költségek elszámolhatók, és adókiegyenlítés is alkalmazható. Az adót évente az szja-bevallásban kell bevallani és megfizetni.

A szabályozás azokra az ügyletekre vonatkozik, amikor a magánszemély nem zártkörű, hanem bárki számára elérhető ügyletben kriptoeszközt[9] átruház, átenged – ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is –, és ezzel nem kriptovalutában, hanem törvényes fizetőeszközben szerez bevételt.[10]

A kriptokereskedelmet sokan hasonlítják a vadnyugathoz annak szabályozatlansága miatt, de úgy tűnik, mindent azért mégsem néznek tétlenül a hatóságok. Már meg is született az első vádemelés, mely az NFT-k nem nyilvános információkon alapuló adásvételével kapcsolatos. Az információt a New York déli körzetéhez tartozó ügyészség hozta nyilvánosságra.[11]

Utóbbi tájékoztatása szerint a legnagyobb NFT-piac, az OpenSea termékmenedzsere, Nate Chastain a helyzetét kihasználva olyan NFT-ket vásárolt, melyekről tudta, hogy a közeljövőben az értékük megnő. Ezeket aztán az általa fizetett ár 2–5-szöröséért adta el. Mint az az ügyészségi közleményből kiderül, noha az NFT-k újak, a bennfentes kereskedelem akkor is bűncselekmény, ha az a blokkláncon keresztül történik.[12]

A szerző PhD-kutató (ELTE)

NKE legaltech konferencia

Lábjegyzetek:

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Blokkl%C3%A1nc

[2] https://www.grandviewresearch.com/industry-analysis/non-fungible-token-market-report

[3] Rolling Stone: A Field Guide to Music’s Potential Crypto Boom

[4] https://www.whitecase.com/publications/alert/rise-nfts-opportunities-and-legal-issues

[5] https://www.theguardian.com/technology/2021/jun/23/nfts-and-me-meet-the-people-trying-to-sell-their-memes-for-millions

[6] https://www.artmagazin.hu/articles/archivum/679d122e2d525d5fb7e9011539222bb3

[7] https://www.bloomberg.com/quicktake/bitcoins

[8] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 67/C. §-a, mely már a 2021. évre is alkalmazható.

[9] Kriptoeszköz az Szja tv. 67/C. § (9) bekezdése alapján az érték vagy jogok olyan digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

[10] A kriptoeszköz megszerzésére fordított tárgyévi igazolt kiadások körét az Szja tv. 67/C. § (4) bekezdése határozza meg.

[11] https://www.justice.gov/usao-sdny/pr/former-employee-nft-marketplace-charged-first-ever-digital-asset-insider-trading-scheme

[12] https://www.justice.gov/usao-sdny/pr/former-employee-nft-marketplace-charged-first-ever-digital-asset-insider-trading-scheme


Kapcsolódó cikkek